Rendhagyó a kiállítás: ugyan tavaly a Vigadóban - egy magángyűjtemény jóvoltából - már csemegézhetett a közönség a korábban illetlennek tartott erotikus ábrázolásokból, ismét egy tárlat, mely hasonló témájú műalkotásokat mutat be, ezúttal ex libriseket, az Iparművészeti Múzeumban. Rendhagyó a kiállítás-ajánló is: a kiállítást nem ajánljuk azoknak, akik a valóságshow-k naturális világában élnek, s nem ajánlhatjuk azoknak sem, akik szabados, öncélú élvezeteket keresnek. Azoknak ellenben igen, akik kíváncsiak régi idők és napjaink borzongató erotikájára, a kifinomult, ötletgazdag kompozíciókra, az olykor kissé merész, pajzán játékokra. Ismeretlen világ tárul fel előttünk a kisgrafikák, azaz ex librisek segítségével.

Az ex libris eredendően könyvbe ragasztott, sokszorosított tulajdonjegy volt, mely jelezte, kinek a tulajdona a könyv. A szecessziótól kezdődően azonban elszakadt a könyvtől, többé nem ragasztották bele és önálló grafikai műfaj lett, de továbbra is megőrizte személyességét, s ez adott rá lehetőséget, hogy akár a legmerészebb témákat is megörökítsék rajta. A bélyeggyűjtőkhöz hasonlóan, voltak kifejezetten ex libris gyűjtők, közöttük is olyanok - elsősorban orvosok -, akik az erotikus témákat gyűjtötték, ám e művek kollekciójuk féltett, rejtett darabjai maradtak sokáig.

Kortól, ízléstől függött mindig, hogy mikor mit tartottak igazán erotikusnak, pajzánnak. 1913-ban Budapesten a Bayros márki gáláns grafikáit bemutató kiállítás oly nagy botrányt kavart, hogy a rendőrség bezáratta. Az ő műveivel indul a jelenlegi kiállítás, de vajon okoz-e ma botrányt? Kiváló grafikusaink is készítettek erotikus rajzokat, mint Zichy Mihály, és erotikus túlfűtöttség jellemzi Sassy Attila (Aiglon) számos grafikáját. A teljes húszadik század felvonul előttünk, különféle tematikus alkotásaival, a kortárs magyar és külföldi művészekig. Olykor egy-egy lapot jobban meg kell szemlélni, hogy belássuk, tényleg, miről is van szó? Más alkotások grafikai igényességükkel, az újabb művek színvilágukkal okoznak igazán meglepetést.

100 esztendeje volt az Iparművészeti Múzeumban az első magyar ex libris kiállítás, s abban az esztendőben született a legnagyobb ex libris-gyűjtő, dr. Soó Rezső botanikus professzor, aki gyűjteményét az Iparművészeti Múzeumnak ajándékozta. A kiállítás főképp az ő ex libriseire támaszkodik, kiegészítve kortárs gyűjtők és művészek anyagával.