Eseménynaptár
2023. február
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
1
2
3
4
5
2023.02.03. - 2023.02.03.
Szentes
2023.02.03. - 2023.02.04.
Debrecen
2023.02.02. - 2023.04.15.
Budapest
2023.02.01. - 2023.02.01.
Zalaegerszeg
2023.02.01. - 2023.02.01.
Budapest
2023.01.30. - 2023.02.01.
Szekszárd
2023.01.24. - 2023.02.24.
Szécsény
2023.01.23. - 2023.01.23.
Zalaegerszeg
2023.01.22. - 2023.02.22.
Szentes
2023.01.20. - 2023.01.20.
Balassagyarmat
2023.01.20. - 2023.03.19.
Budapest
2023.01.20. - 2023.12.31.
Balassagyarmat
2023.01.19. - 2023.01.19.
Budapest
2023.01.19. - 2023.02.19.
Budapest
2023.01.16. - 2023.01.26.
Hajdúszoboszló
2023.01.15. - 2023.01.15.
Gyula
2023.01.10. - 2023.03.30.
Dunaújváros
2022.12.16. - 2023.05.07.
Debrecen
2022.12.14. - 2023.08.23.
Budapest
2022.12.13. - 2023.01.31.
Budapest
Goldberger Textilipari Gyűjtemény - Budapest
Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Cím: 1036, Budapest Lajos u. 138.
Telefonszám: (1) 250-1020
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, gazdaság, ipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
450 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés
2000 HUF
Csoportos tárlatvezetés
(6 fő felett)
1000 HUF
A kiállítás a textilnyomás technikai fejlődését mutatja be a céhes kékfestéstől napjainkig.
Fából készült mintázó eszköz
A textilnyomás alatt a szövetek - mintázó eszközök segítségével történő - helyi mintázását, tarkázását értjük. Az alapok a primitív népek szokásaihoz vezetnek: ezek a népek saját testüket fából, tökből stb. faragott pecsétek festékes lenyomataival díszítették.

A keleti kultúrákban, az ókorban már készítettek nyomott szöveteket: minta segítségével ragasztóanyaggal kevert pigmentszemcséket vitték fel a textilre. Európában azonban csak 1702-ben jelent meg a textilnyomás.

Magyarországon a 17. század végétől működött az első kékfestő műhely, a 18-19. században pedig már számos hazai településen tevékenykedtek kékfestő mesterek. Nyomódúccal mintáztak: nyomópépet vittek fel a textilre, amely kifestéskor nem festődött át, tehát a mintázat fehér maradt.

A napjainkban működő kékfestő műhelyek termékei ma is népszerűek. A kézi nyomást felváltotta a szakaszosan működő perrotin gép: a nyomás a nyomandó szövet és a nyomófa váltakozó mozgatásával jött létre. Ez a géptípus kis üzemekben, kékfestő műhelyekben ma is működik.

Az ipari forradalom idején, a hengernyomás feltalálása (Thomas Bell, Anglia, 1783) 150 évre megalapozta és meghatározta a nagyipari nyomástechnológiát. A textilnyomás művelete folyamatossá vált. A hengernyomó gépek a 19. század végén honosodtak meg Magyarországon, és az 1980-as évekig működtek.

A síkfilmnyomás feltalálása azonban a 20. századig váratott magára. A lyoni selyemipar a japán katazome eljárás elvét filmnyomásként alkalmazta. A technológia - szakaszos kivitelben - az 1930-40-es években valósult meg. Hazánkban 1960 körül terjedt el a napjainkban is szokásos mintázási eljárás.

A termelés növelése a textilnyomás továbbfejlesztését igényelte. 1950 körül fejlesztették ki a rotációs filmnyomást, mely folyamatos művelet. Hazánkban az eljárás az 1960-as évek végétől terjedt el, napjainkban is általánosan alkalmazott nyomástechnika.