Eseménynaptár
2020. december
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2020.12.05. - 2020.12.05.
Budapest
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.03. - 2020.12.03.
Budapest
2020.12.02. - 2020.12.02.
Budapest
2020.12.02. - 2020.12.02.
Budapest
2020.12.01. - 2020.12.01.
Budapest
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Goldberger Textilipari Gyűjtemény - Budapest
Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Cím: 1036, Budapest Lajos u. 138.
Telefonszám: (1) 250-1020
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, gazdaság, ipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
450 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés
2000 HUF
Csoportos tárlatvezetés
(6 fő felett)
1000 HUF
A kiállítás a textilnyomás technikai fejlődését mutatja be a céhes kékfestéstől napjainkig.
Fából készült mintázó eszköz
A textilnyomás alatt a szövetek - mintázó eszközök segítségével történő - helyi mintázását, tarkázását értjük. Az alapok a primitív népek szokásaihoz vezetnek: ezek a népek saját testüket fából, tökből stb. faragott pecsétek festékes lenyomataival díszítették.

A keleti kultúrákban, az ókorban már készítettek nyomott szöveteket: minta segítségével ragasztóanyaggal kevert pigmentszemcséket vitték fel a textilre. Európában azonban csak 1702-ben jelent meg a textilnyomás.

Magyarországon a 17. század végétől működött az első kékfestő műhely, a 18-19. században pedig már számos hazai településen tevékenykedtek kékfestő mesterek. Nyomódúccal mintáztak: nyomópépet vittek fel a textilre, amely kifestéskor nem festődött át, tehát a mintázat fehér maradt.

A napjainkban működő kékfestő műhelyek termékei ma is népszerűek. A kézi nyomást felváltotta a szakaszosan működő perrotin gép: a nyomás a nyomandó szövet és a nyomófa váltakozó mozgatásával jött létre. Ez a géptípus kis üzemekben, kékfestő műhelyekben ma is működik.

Az ipari forradalom idején, a hengernyomás feltalálása (Thomas Bell, Anglia, 1783) 150 évre megalapozta és meghatározta a nagyipari nyomástechnológiát. A textilnyomás művelete folyamatossá vált. A hengernyomó gépek a 19. század végén honosodtak meg Magyarországon, és az 1980-as évekig működtek.

A síkfilmnyomás feltalálása azonban a 20. századig váratott magára. A lyoni selyemipar a japán katazome eljárás elvét filmnyomásként alkalmazta. A technológia - szakaszos kivitelben - az 1930-40-es években valósult meg. Hazánkban 1960 körül terjedt el a napjainkban is szokásos mintázási eljárás.

A termelés növelése a textilnyomás továbbfejlesztését igényelte. 1950 körül fejlesztették ki a rotációs filmnyomást, mely folyamatos művelet. Hazánkban az eljárás az 1960-as évek végétől terjedt el, napjainkban is általánosan alkalmazott nyomástechnika.