Eseménynaptár
2022. október
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
2022.10.03. - 2022.11.13.
Gyula
2022.10.02. - 2023.03.19.
Szekszárd
2022.10.02. - 2022.10.04.
Szombathely
2022.10.01. - 2022.10.01.
Balassagyarmat
2022.10.01. - 2022.10.01.
Veszprém
2022.10.01. - 2022.10.02.
Budapest
2022.10.01. - 2022.10.01.
Sepsiszentgyörgy
2022.09.30. - 2022.09.30.
Szombathely
2022.09.30. - 2022.09.30.
Makó
2022.09.30. - 2022.12.17.
Budapest
2022.09.29. - 2022.09.29.
Budapest
2022.09.29. - 2022.09.29.
Budapest
2022.09.29. - 2022.09.29.
Sepsiszentgyörgy
2022.09.29. - 2023.02.05.
Budapest
2022.09.29. - 2022.11.27.
Budapest
2022.09.24. - 2022.11.27.
Miskolc
2022.09.24. - 2022.11.27.
Miskolc
2022.09.23. - 2022.10.23.
Gyula
2022.09.22. - 2022.11.30.
Budapest
2022.09.20. - 2022.10.20.
Budapest
Goldberger Textilipari Gyűjtemény - Budapest
Goldberger Textilipari Gyűjtemény, Budapest
Cím: 1036, Budapest Lajos u. 138.
Telefonszám: (1) 250-1020
Nyitva tartás: K-V 10-18
állandó kiállítás, gazdaság, ipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
450 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Tárlatvezetés
2000 HUF
Csoportos tárlatvezetés
(6 fő felett)
1000 HUF
A kiállítás a textilnyomás technikai fejlődését mutatja be a céhes kékfestéstől napjainkig.
Fából készült mintázó eszköz
A textilnyomás alatt a szövetek - mintázó eszközök segítségével történő - helyi mintázását, tarkázását értjük. Az alapok a primitív népek szokásaihoz vezetnek: ezek a népek saját testüket fából, tökből stb. faragott pecsétek festékes lenyomataival díszítették.

A keleti kultúrákban, az ókorban már készítettek nyomott szöveteket: minta segítségével ragasztóanyaggal kevert pigmentszemcséket vitték fel a textilre. Európában azonban csak 1702-ben jelent meg a textilnyomás.

Magyarországon a 17. század végétől működött az első kékfestő műhely, a 18-19. században pedig már számos hazai településen tevékenykedtek kékfestő mesterek. Nyomódúccal mintáztak: nyomópépet vittek fel a textilre, amely kifestéskor nem festődött át, tehát a mintázat fehér maradt.

A napjainkban működő kékfestő műhelyek termékei ma is népszerűek. A kézi nyomást felváltotta a szakaszosan működő perrotin gép: a nyomás a nyomandó szövet és a nyomófa váltakozó mozgatásával jött létre. Ez a géptípus kis üzemekben, kékfestő műhelyekben ma is működik.

Az ipari forradalom idején, a hengernyomás feltalálása (Thomas Bell, Anglia, 1783) 150 évre megalapozta és meghatározta a nagyipari nyomástechnológiát. A textilnyomás művelete folyamatossá vált. A hengernyomó gépek a 19. század végén honosodtak meg Magyarországon, és az 1980-as évekig működtek.

A síkfilmnyomás feltalálása azonban a 20. századig váratott magára. A lyoni selyemipar a japán katazome eljárás elvét filmnyomásként alkalmazta. A technológia - szakaszos kivitelben - az 1930-40-es években valósult meg. Hazánkban 1960 körül terjedt el a napjainkban is szokásos mintázási eljárás.

A termelés növelése a textilnyomás továbbfejlesztését igényelte. 1950 körül fejlesztették ki a rotációs filmnyomást, mely folyamatos művelet. Hazánkban az eljárás az 1960-as évek végétől terjedt el, napjainkban is általánosan alkalmazott nyomástechnika.