Eseménynaptár
2019. július
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.03. - 2019.07.24.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
2019.06.28. - 2019.10.20.
Budapest
2019.06.28. - 2019.09.28.
Mezőkövesd
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.07.31.
Szombathely
2019.06.22. - 2019.12.31.
Budapest
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Völgységi Múzeum - Bonyhád
A múzeum épülete
Cím: 7150, Bonyhád Szabadság tér 2.
Telefonszám: (74) 451-342, (74) 550-053
Nyitva tartás: I.1-III.31, X.1-XII. 31.: K-P 10-16
IV.1-IX.30.: K-Szo 10-16
állandó kiállítás, gazdaság, helytörténet, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
400 HUF
Belépő diákoknak
200 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Tárlatvezetés
(magyar, német, angol nyelven)
4000 HUF
Audio guide
(magyar, német, orosz nyelveken)
500 HUF
A Völgység a Dunántúli-dombság völgyekkel legtagoltabb része, a Mecsektől északra, a Sárköztől nyugatra fekszik. Központja a táj keleti felében található Bonyhádi-völgy.

A XVIII. század elején a magyarok és szerbek csak gyéren népesítették be e tájat. Az újratelepítést az 1710-es évektől kezdték el a földbirtokosok, akik a német telepeseknek kedvezményeket biztosítottak. Az 1740-es években jelentős sziléziai zsidóság is érkezett erre a területre.

A XVIII. században a mezőgazdaság megszilárdult, s a Völgység iparosai is céhekbe tömörültek. A zsidó kereskedők átvették a földesuraktól az áruforgalom irányítását. A század végére Bonyhád már a Dél-Dunántúl egyik kereskedelmi góca lett: 1782-ben még a mezővárosi rangot is elnyerte.

A Völgység a reformkorban irodalmi tájjá is vált. Nagy romantikus költőnk, Vörösmarty Mihály 1817-től csaknem 9 évig a bonyhádi Perczel fiúk (Perczel Mór, 1848-49 leendő hős honvédtábornoka és Perczel Miklós honvédezredes) nevelője volt. A táj szépsége, a két tudós pap, Egyed Antal és Teslér László barátsága, a Perczel Etelka-szerelem meghatározó élményként hatottak az ifjú költőre.

A jobbágyfelszabadítás (1848) után a gazdálkodásban a dohánytermesztés hanyatlott, helyét az istállózó állattartás foglalta el. Ekkor alakult ki a bonyhádi tájfajta szarvasmarha.

A XIX. század közepétől az osztrák és cseh gyárak versenye lassan tönkre teszi a hagyományos helyi kisipart, mely a céhrendszer 1872. évi felszámolása ellenére az első világháborúig még ellenáll. Az 1900-as évek első felében azonban két országos jelentőségű üzem létesül Bonyhádon: a földbirtokos Perczel Béla által alapított zománcgyár és Pétermann Jakab cipészmester Bonyhádi Cipőgyára.

A történelmi és gazdasági áttekintéssel párhuzamosan a Völgység népeinek néprajza is bemutatásra kerül a kiállításon - viseletek és népi enteriőrök segítségével. Megismerhetjük a bonyhádi zsidóság 1944-es tragédiáját és annak előzményeit, mely végül a világháború után a német lakosság egy részének kitelepítéséhez vezetett. A bukovinai székelyek történetét is nyomon követhetjük: az 1764. évi, mádéfalvi véres eseményeket követő folyamatos menekülésüket Bukovinán, Bácskán keresztül, míg végül 1945-ben letelepítettek őket jórészt a Völgység falvaiba. Ugyanebben az időben alföldi szegényparasztok, erdélyi menekültek és felvidéki magyarok kerültek e tájra. Az idők során az egymással megbékélő népcsoportok új közösségi kultúrát hoztak létre.