Múzeum - Völgységi Múzeum

Bonyhád mezőváros a XVIII-XIX. század fordulóján, az újratelepítést követően, a gyorsan fejlődő Völgység központja lett, ahol a vidék tehetősebb nemesei lakóházakat és kúriákat emeltek. A Perczelek börzsönyi birtokostársának, a Nunkovits családnak is volt ingatlana a Piac téren. A klasszicizáló, késő barokk stílusú, emeletes lakóházuk a XVIII. század végén épült. Ma a múzeumnak ad otthont.

Programok

Hon-és népismeret

programok

Állandó kiállítások

Pincetárlat: háztartás - házi- és kisipar

A kiállítás első részében a famegmunkálás, a len- és a kender- valamint a gyapjúfeldolgozás eszközei és egy felvetett szövőszék szolgálja a néprajzi ismeretek bővítését. A második szakaszban a két világháború közötti háztartás egyszerű gépei és felszerelései láthatóak: sulykoló, jégszekrény, mosógép, mángorló, olajprés, stb.

Ház és Ember a Völgységben a középkortól napjainkig

A múzeum előterébe lépve, jobbról a porta, balról az emeletre vezető lépcsőház fogad, tovább sétálva jutunk a folyosón balra nyomógombos ledes ponttérképhez, világító egyezményes jelekkel, „Várak, templomok, búcsújáró helyek a Völgységben”, az első terem tartalmára hívja fel a figyelmet.

A Völgység népeinek élete és története

A Völgység a reformkorban irodalmi tájjá is vált. Nagy romantikus költőnk, Vörösmarty Mihály 1817-től csaknem 9 évig a bonyhádi Perczel fiúk (Perczel Mór, 1848-49 leendő hős honvédtábornoka és Perczel Miklós honvédezredes) nevelője volt. A táj szépsége, a két tudós pap, Egyed Antal és Teslér László barátsága, a Perczel Etelka-szerelem meghatározó élményként hatottak az ifjú költőre.

Ház és ember a Völgységben

további kiállítások