Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
Az Alföldet jellegzetesen magyar tájként tartják számon. A magyar nyelv világszerte legismertebb szavai is - puszta, csárda, betyár, gulyás, paprika - mind e vidékkel kapcsolódnak össze. E táj sajátos természeti képződményei a kietlen síkság szikes talajával, a délibáb, a futóhomok, vagy a sekély vizek és sűrű nádasok, amelyek színes madárvilágnak adnak otthont. A táj számos költőt és írót (Petőfi Sándor, Juhász Gyula, Móra Ferenc) ihletett meg.

Az Alföld nagytájai a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl és a Bánság. Középső, aprófalvakkal sűrűn beépített területei a hadjáratok útvonalába estek, és a középkor idején többször elnéptelenedtek.

A lakosság pótlására királyaink besenyőket, kunokat és jászokat telepítettek be az Alföldre, és kiváltságokkal biztosították beilleszkedésüket.

A 14-15. századtól kezdődött az alföldi mezővárosok fejlődése. A török hódoltság, majd a felszabadító harcok a Kunságban, a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon is a népesség újabb pusztulásával és tömeges elvándorlásával jártak. A 18. század harmincas éveitől indult meg az elnéptelenedett vidékek újratelepítése. Elsősorban a történeti Magyarország északi területeiről jöttek az új lakosok, többségükben szlovákok, de érkeztek német ajkú telepesek a Német Birodalom tartományaiból is.

Az elpusztult falvak legelőit bekebelező mezővárosok hatalmasra duzzadt határában a 17. századtól jöttek létre a tanyák. A kezdetben állatok teleltetésre használt szállások a 18. század második felétől a városhoz szorosan kötődő tartozéktelepülésekké fejlődtek. A mezővárosokban a korábbi közösségi földhasználat átadta helyét az egyéni földhasználatnak, így a tanya és környéke az állattartás mellett a földművelő gazdálkodás helyszíne is lett. Ebben az időszakban a mezővárosokban a helyben és a környéken élők szükségleteit kiszolgáló, jelentős céhes kézműipar és kereskedelem bontakozott ki.

A 19. század közepén meginduló folyószabályozások gyökeresen átalakították az Alföld természeti képét. A búza és a kukorica iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt, a legelők feltörésével hatalmas szántóterületeket alakítottak ki, a gabona a kereskedelem legfontosabb áruja lett. A mezővárosi gazdák házaikat a városok központjában építették fel, életvitelükben és ruházkodásukban is egyre inkább polgári mintákat követtek.

A tájegység csak részben készült el: jelenleg egyik utcasora és külterületű építménye, a tanya látható.

A mezővárosi tér és a szabálytalan elrendezésű, falusias településrész folyamatosan épül.