Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.13. - 2019.12.31.
Miskolc
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás, gazdaság, mezőgazdaság, növénytermesztés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A tájegység a Vas megyei Őrség, a Zala megyei Göcsej és Hetés hagyományos paraszti világát tárja elénk. E nyugat-dunántúli tájak talaja agyagos, nehezen termő, a térség folyóvizekben gazdag. Erdeiben a tölgy, a bükk és a fenyő honos. Az itt megtelepülők az erdőkkel borított dombtetőkön égetéses irtással hozták létre első településeiket, a laza, szórt elrendezésű szereket, illetve szegeket. A sík vidékeken főként utcasorba rendeződött falvak alakultak ki.

Ezek a honfoglalás korában létrejött magyar falvak a tatárjárásig határőrvidékeinkhez tartoztak.

A királyt szolgáló határőrök szervezetük szétzúzása után is falvaikban maradtak.

A göcseji szegek népe inkább katonai szolgálatot teljesített, és a királyi udvar kiszolgálásában is részt vett, melynek fejében nemességet kaptak.

Az Őrség 18 községében élő egykori gyepűvédők kiváltságjogokat élveztek, melyektől csak a 17. században fosztották meg őket. Az egykori részben nemességbe olvadt, részben jobbágysorba süllyedt határőröknek és a királyi várnépeknek utódai azok a magyarok, akik az Árpád-kor óta folyamatosan itt élnek.

A reformáció legkorábbi szakaszában közösségeik reformátusok lettek. A 18. században a falvak jobbágyságát a földesurak újra katolikus vallásra térítették, de a nemesi-kisnemesi réteg református, kisebb részt evangélikus maradt.

A gyenge, agyagos talaj nem kedvezett a földművelésnek, gyűjtögetéssel egészítették ki megélhetésüket. Többnyire rozst, árpát, zabot, kölest és hajdinát termesztettek, de bőven termettek konyhakerti növények is. A parasztgazdaságokban a rideg és istállózó állattartást egyaránt művelték, a tölgyesekben sertést makkoltattak. Messze földön híres szarvasmarháikat főként az osztrák és német vásárokon adták el egészen az I. világháborúig. A 19. század második felében fellendült szarvasmarha-tenyésztés a konzervatív életkörülmények között élők gyors polgárosodásához vezetett.

A vidék hagyományos építőanyaga a fa volt, a fában szegény területeken inkább a sövény- és a földfalú építkezés volt a jellemző még a 19-20. század fordulóján is. A faépületek faragott tölgyfa talpaira bárdolt fenyő boronafal épült, melyet aztán sárral tapasztottak, meszeltek.

A tetőt zsúppal fedték, bár a 19. század közepétől már cserepet is használtak.

Zala nevezetes szülötte Deák Ferenc. A „haza bölcse” Söjtörön született 1803-ban, köznemesi családban.

A múzeumi tájegység központjában álló harangláb, a köré csoportosuló lakóházak és gazdasági udvarok a sík zalai területek aprófalvait, a távoli dombon magasodó, kerített ház a szeres településeket idézik. Messzebb a zalai szőlőhegyek présházai sorakoznak.
Múzeumi órák
6 - 18 éveseknek
A kiállítások megtekintéséhez a különböző korosztályok életkori sajátosságaihoz igazodó magyar, angol, német, olasz, japán és francia nyelvű, valamint angol, nemzetközi és magyar jelnyelvű tárlatvezetés igényelhető a megrendeléskor megbeszélt tájegységben. tovább
5 - 12 éveseknek
Milyen iskolában és hogyan tanultak az őrségi gyerekek? Hol lakott a tanító úr és családja? Mi minden volt a feladata? A gyerekekkel közösen fölelevenítünk egy tanítási napot. Olvashatnak régi tankönyvekből, gyakorolhatják az írást palatáblán, a számolást golyós "számológépen". tovább
5 - 14 éveseknek
Itt megismerkedhetnek a gyerekek a Magyarországon hagyományosan elterjedt háziállatok fajtáival és tartásával, majd maguk is kivehetik részüket az állatok körül adódó tennivalókból, pl. állatok tisztítása, morzsolás, gyapjútisztítás, kártolás, stb.. tovább