Eseménynaptár
2024. március
26
27
28
29
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
2024.03.02. - 2024.03.02.
Eger
2024.03.02. - 2024.03.03.
Szentendre
2024.03.01. - 2024.03.01.
Sepsiszentgyörgy
2024.03.01. - 2024.08.31.
Szeged
2024.03.01. - 2024.04.01.
Tatabánya
2024.02.29. - 2024.02.29.
Szombathely
2024.02.29. - 2024.04.30.
Herend
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.28. - 2024.02.28.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.26. - 2024.02.26.
Hódmezővásárhely
2024.02.26. - 2024.02.26.
Budapest
2024.02.24. - 2024.02.24.
Fehérvárcsurgó
2024.02.23. - 2024.03.10.
Hódmezővásárhely
2024.02.22. - 2024.05.19.
Szombathely
2024.02.15. - 2024.03.15.
Hódmezővásárhely
2024.02.10. - 2024.05.12.
Debrecen
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.12.
Budapest
2024.02.09. - 2024.04.28.
Budapest
Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Szentendre
Húsvéti zöldághordás a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
Cím: 2000, Szentendre Sztaravodai út
Telefonszám: (26) 502-500, (26) 502-501
Nyitva tartás: XI.1-III.27.: Szo-V 10-16
IV.1-X.31.: K-P 9-17
XI.12-13.:9-18
állandó kiállítás, Árpád-kor, erdőgazdálkodás, gazdaság, gyűjtögetés, halászat, Középkor, mesterségek, mezőgazdaság, történelem
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
(téli időszakban)
1000 HUF
Belépő felnőtteknek
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő felnőtteknek
(fesztiválok alkalmával)
1600 HUF
Belépő diákoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő diákoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő diákoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Belépő gyermekeknek
(normál nyitva tartási napokon, 2 vagy több gyermek estén)
350 HUF
/ fő
Belépő gyermekeknek
(fesztiválok alkalmával két vagy több gyermek estén fejenként)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(téli időszakban)
500 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(normál nyitva tartási napokon)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(fesztiválok alkalmával)
800 HUF
Vasúti menetjegy
(vonaton megváltva)
600 HUF
Vasúti menetjegy
(a múzeum jegypénztárában megváltva)
500 HUF
Vasúti menetjegy
(fesztiválok alkalmával)
500 HUF
A Felső-Tiszavidék épületcsoport az ország észak-keleti sarkában, a Szlovákia, Ukrajna és Románia közé ékelt területen élt népesség falusi építészetét örökíti meg. A Tisza és mellékfolyói által szabdalt vidéket a 19. század elején még gyümölcsfákban gazdag erdőségek, sűrű tölgyesek borították.

Az Árpád-korban megtelepült népesség falvainak többsége erdőirtásokon épült a 11-14. században, és a vizek és mocsarak által elzárt területen a középkor óta megmaradt az aprófalvas települések rendszere. Az itt élők évszázadokon át főként állattartással, erdőgazdálkodással, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak. A szántóföldi művelés és gabonatermesztés csak a 19. század utolsó harmadában zajló vízszabályozások után vált számottevővé.

A Felső-Tiszavidéket folyamatosan magyar népesség lakta. A vidék kultúrájának alakulásában fontos szerepet játszott a 16. századtól teret hódító református vallás és a lakosság sajátos társadalmi összetétele. Szatmár megyében kiemelkedően magas volt a falusi kisnemesség aránya (29, de egyes településeken akár 75%). A hétszilvafásnak is nevezett kisnemesek életmódja alig különbözött a parasztokétól. Befolyásuk mégis jelentős volt, kultúraközvetítő szerepet töltöttek be a jobbágyság és az úri osztály között. A régió fontos szerepet játszott a magyar történelem és művelődéstörténet alakulásában. A 16-17. században szabadság- és vallásharcok színtere volt, földesurai, a Báthoriak, Bethlenek és Rákócziak révén élénk kapcsolatot ápolt a virágkorát élő Erdélyi fejedelemséggel. Innen indult a Rákóczi-szabadságharc, s a vidék szülöttjének, Esze Tamásnak és kuruc vitézeinek emlékezete ma is él. A 19. századi reformmozgalmakban és az 1848-49-es szabadságharcban a helyi nemesi társadalom egy része aktív szerepet játszott. Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője, vagy Móricz Zsigmond, a paraszti élet hiteles megjelenítője szintén e vidék szülötte.

Az 1848-as polgári átalakulás, illetve a vízszabályozások előnyeit a vidék népessége és gazdasága nem tudta a maga fejlődésére felhasználni. A kisnemesi réteg régi világhoz való ragaszkodása a feudális kereteket konzerválta (nagybirtok rendszer, innovációk hiánya). A trianoni békeszerződés szerint megvont új államhatár a vidék falvait elvágta korábbi közigazgatási és piaci körzetüktől, megszakadt a vasúti összeköttetés is. Határ menti, elzárt helyzetükben tovább őrződtek életformájuk régies vonásai. Ez az elszigeteltség máig hatással van a vidék gazdaságára és kultúrájára.

Az 1974-ben megnyitott tájegység egy falusi teret és az odavezető utca egyik házsorát mutatja be. Az udvarokban megtalálhatók a vidék jellegzetes kultúrnövényei (pl. besztercei szilva, milotai dió).