Eseménynaptár
2018. január
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2018.01.18. - 2018.01.18.
Mosonmagyaróvár
2018.01.10. - 2018.03.25.
Budapest
2018.01.09. - 2018.01.31.
Pécs
2017.12.29. - 2018.01.21.
Kaposvár
2017.12.20. - 2018.03.31.
Tokaj
2017.12.20. - 2018.02.28.
Debrecen
2017.12.14. - 2018.03.11.
Székesfehérvár
2017.12.14. - 2018.03.04.
Dunaújváros
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.13. - 2018.02.11.
Budapest
2017.12.08. - 2018.03.31.
Tatabánya
2017.12.08. - 2018.02.25.
Győr
2017.11.18. - 2018.02.25.
Debrecen
2017.11.01. - 2018.03.31.
Mosonmagyaróvár
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
Jász Múzeum - Jászberény
A múzeum épülete
Cím: 5100, Jászberény Táncsics Mihály u. 5.
Telefonszám: (57) 502-610
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-P 9-16, Szo-V 9-13
IV.1-X.31.: K-V 9-17
állandó kiállítás, helytörténet, néprajz, régészet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
150 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
150 HUF
/ fő
Tárlatvezetés
2000 HUF
Fotó
1000 HUF
Videó
1000 HUF
Az 1998-ban rendezett kiállítás a Jászság természeti adottságai mellett a kistáj régészeti kutatásainak eredményeit, valamint történeti, néprajzi értékeit, az itt élő emberek szokásait, népéletét mutatja be. A kiállítás része a Lehel kürt szentéje, mely hazánk egyik legszebb, felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje.

A kiállítás a Jászság természeti környezetével, az itt található flóra és fauna megjelenítésével kezdődik. Egy külön teremben láthatók a főleg 1980-tól felgyorsult kutatások eredményei, a Selmeczi László, valamint Kertész Róbert régészek ásatásai nyomán feltárt leletek. A Mátra alji, a Zagyva és a Tarna által éltetett területen az őskortól lakott ember. A magyarok, majd az 1241 után idetelepített jászok egyaránt megélhetést találtak e tájon, sajátjuknak, éltető hazájuknak tekintették. E teremben kapott helyet a jászok vándorlásának bemutatása, majd a kereszténységre való áttérés emlékei is.

A török időkben ugyan sokan elmenekültek, de sokan maradtak is. Az itt élők igyekeztek alkalmazkodni a körülményekhez. Jászberényben a ferencesek temploma palánkvárként szolgált ebben az időben, de az atyák később is meghatározói voltak a katolikus jászok életének.

A jászok sajátos történelmét gazdag tárgyi dokumentumokkal illusztráltan mutatja be a kiállítás következő része. A redemptio, az önmegváltás különleges és példa nélküli a magyar történelemben. Az eladatásból való szabadulás sajátos közigazgatási formát eredményezett. A Hármas Kerület - Jászság, Kiskunság, Nagykunság - központja Jászberényben volt, s ez a város fejlődésre is hatott. A szabad jászok később is sajátos utat jártak, az 1848/49-es szabadságharcban is részt vettek, Kossuth támogatói voltak.

A Jászság néprajzát is gazdag kiállításrész mutatja: ebben helyet kapott a hagyományos paraszti gazdálkodás szinte minden jászsági emléke, valamint az 1896-os millennium jász házában is bemutatott módos redemptus ház festett bútorgarnitúrája. A kiállítás emléket állít a Jászság jeles szülötteinek is, Dérynétől Rácz Aladárig, Székely Mihálytól Bedekovich Lőrinc földmérőig, aki az első, máig hiteles térképeket készítette a Jászságról.