Eseménynaptár
2019. május
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.19. - 2019.05.19.
Debrecen
2019.05.19. - 2019.05.19.
Debrecen
2019.05.18. - 2019.05.18.
Fülek
2019.05.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.05.18. - 2019.05.18.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.05.18. - 2019.05.18.
Veszprém
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.18. - 2019.05.19.
Budapest
2019.05.18. - 2019.06.30.
Hódmezővásárhely
2019.05.18. - 2019.06.30.
Fülek
2019.05.17. - 2019.08.31.
Pécs
2019.05.17. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.05.17. - 2019.08.03.
Kecskemét
2019.05.16. - 2019.06.29.
Miskolc
2019.05.16. - 2019.06.30.
Győr
2019.05.16. - 2019.09.08.
Budapest
2019.05.11. - 2019.11.24.
Budapest
Jász Múzeum - Jászberény
A múzeum épülete
Cím: 5100, Jászberény Táncsics Mihály u. 5.
Telefonszám: (57) 502-610
Nyitva tartás: XI.1-III.31.: K-P 9-16, Szo-V 9-13
IV.1-X.31.: K-V 9-17
állandó kiállítás, helytörténet, néprajz, régészet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
150 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
150 HUF
/ fő
Tárlatvezetés
2000 HUF
Fotó
1000 HUF
Videó
1000 HUF
Az 1998-ban rendezett kiállítás a Jászság természeti adottságai mellett a kistáj régészeti kutatásainak eredményeit, valamint történeti, néprajzi értékeit, az itt élő emberek szokásait, népéletét mutatja be. A kiállítás része a Lehel kürt szentéje, mely hazánk egyik legszebb, felbecsülhetetlen értékű történelmi ereklyéje.

A kiállítás a Jászság természeti környezetével, az itt található flóra és fauna megjelenítésével kezdődik. Egy külön teremben láthatók a főleg 1980-tól felgyorsult kutatások eredményei, a Selmeczi László, valamint Kertész Róbert régészek ásatásai nyomán feltárt leletek. A Mátra alji, a Zagyva és a Tarna által éltetett területen az őskortól lakott ember. A magyarok, majd az 1241 után idetelepített jászok egyaránt megélhetést találtak e tájon, sajátjuknak, éltető hazájuknak tekintették. E teremben kapott helyet a jászok vándorlásának bemutatása, majd a kereszténységre való áttérés emlékei is.

A török időkben ugyan sokan elmenekültek, de sokan maradtak is. Az itt élők igyekeztek alkalmazkodni a körülményekhez. Jászberényben a ferencesek temploma palánkvárként szolgált ebben az időben, de az atyák később is meghatározói voltak a katolikus jászok életének.

A jászok sajátos történelmét gazdag tárgyi dokumentumokkal illusztráltan mutatja be a kiállítás következő része. A redemptio, az önmegváltás különleges és példa nélküli a magyar történelemben. Az eladatásból való szabadulás sajátos közigazgatási formát eredményezett. A Hármas Kerület - Jászság, Kiskunság, Nagykunság - központja Jászberényben volt, s ez a város fejlődésre is hatott. A szabad jászok később is sajátos utat jártak, az 1848/49-es szabadságharcban is részt vettek, Kossuth támogatói voltak.

A Jászság néprajzát is gazdag kiállításrész mutatja: ebben helyet kapott a hagyományos paraszti gazdálkodás szinte minden jászsági emléke, valamint az 1896-os millennium jász házában is bemutatott módos redemptus ház festett bútorgarnitúrája. A kiállítás emléket állít a Jászság jeles szülötteinek is, Dérynétől Rácz Aladárig, Székely Mihálytól Bedekovich Lőrinc földmérőig, aki az első, máig hiteles térképeket készítette a Jászságról.