Eseménynaptár
2019. április
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
2019.04.22. - 2019.04.22.
Fülek
2019.04.22. - 2019.04.22.
Zalaegerszeg
2019.04.21. - 2019.04.22.
Szentendre
2019.04.21. - 2019.04.22.
Ópusztaszer
2019.04.21. - 2019.04.22.
Ópusztaszer
2019.04.19. - 2019.06.23.
Budapest
2019.04.18. - 2019.04.18.
Budapest
2019.04.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.04.18. - 2019.05.12.
Fülek
2019.04.18. - 2019.05.18.
Budapest
2019.04.17. - 2019.04.17.
Sepsiszentgyörgy
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.04.17.
Debrecen
2019.04.17. - 2019.04.17.
Budapest
2019.04.17. - 2019.06.02.
Pécs
2019.04.17. - 2019.05.17.
Sepsiszentgyörgy
2019.04.16. - 2019.04.20.
Kecskemét
2019.04.16. - 2019.05.12.
Hódmezővásárhely - Kopáncs
2019.04.12. - 2019.05.31.
Dunaújváros
2019.04.11. - 2019.05.19.
Győr
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, ásványtan
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A Kárpát-medence természeti kincseinek sorából kiemelkedő ásványokban való közismert gazdagsága. Szilárd ásványi nyersanyagai közül a legismertebbek, a nemesércek (arany, ezüst), a színesércek (réz, ólom, cink), a vasérc, a bauxit, a mangánérc, az uránérc, a kősó és a kőszén.

A legjelentősebb aranyércbányászat évszázadokon keresztül az Erdélyi Érchegységben, az ún. "aranynégyszögben" folyt (Zalatna, Verespatak); ezeket az aranyérc telepeket már a római korban is iparszerűen művelték. A királyi Magyarország gazdaságát évszázadokon át meghatározó európai hírességű "ezüstbányászat" a leggazdagabb ezüstérc telepeket a Magyar Érchegységben, Selmecbánya központtal művelte. A Thurzó-Fugger vállalkozás a Gömör-Szepesi Érchegység és Zólyóm Vármegye "rézbányáit" (Besztercebánya, Szomolnok, Úrvölgy) művelte sikeresen.

A 19. század végére a vasérc-bányászat meghatározó gazdasági jelentőségűvé vált. A legjelentősebb bányaterületek a Gömör-Szepesi Érchegységben a Hunyad-megyei vasérc vonulaton és a Krasso-Szörényi érchegységben működtek.

A trianoni békeszerződés következtében Magyarország a területvesztéssel együtt elveszítette a kárpáti érctartományt, összes jelentős bányaterületével egyetemben. A világháborúkat követően a bauxit, az uránérc és a mangánérc bányászata került a magyar gazdaság előterébe.

A Kárpát-medence kősótelepei, ún. tengeri kősótelepek a befűződő tengeröblökben, a sós tenger-víz (NaCl 2, 7%) természetes bepárlásával képződtek. A kőszén növényi eredetű szilárd, éghető ásványi nyersanyag.

A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. 1627-ben Selmecbányán, a világon az első alkalommal kőzetjövesztésre robbanóanyagot (lőpor) használtak, és 1735-ben Selmecbányán megalapították a bányatisztképző iskolát.

A bemutatott mintaanyag a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum és a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményéből származik.