2024. április 26. péntek
Ervin
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
|
|
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
E-mail: info@kbm.hu
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16 |
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Belépő felnőtteknek
|
700 HUF
|
|
|
Belépő diákoknak
|
400 HUF
|
|
|
Belépő nyugdíjasoknak
|
400 HUF
|
|
|
Audio guide magyar nyelven
|
200 HUF
|
|
|
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
|
200 HUF
|
A Kárpát-medence természeti kincseinek sorából kiemelkedő ásványokban való közismert gazdagsága. Szilárd ásványi nyersanyagai közül a legismertebbek, a nemesércek (arany, ezüst), a színesércek (réz, ólom, cink), a vasérc, a bauxit, a mangánérc, az uránérc, a kősó és a kőszén.
A legjelentősebb aranyércbányászat évszázadokon keresztül az Erdélyi Érchegységben, az ún. "aranynégyszögben" folyt (Zalatna, Verespatak); ezeket az aranyérc telepeket már a római korban is iparszerűen művelték. A királyi Magyarország gazdaságát évszázadokon át meghatározó európai hírességű "ezüstbányászat" a leggazdagabb ezüstérc telepeket a Magyar Érchegységben, Selmecbánya központtal művelte. A Thurzó-Fugger vállalkozás a Gömör-Szepesi Érchegység és Zólyóm Vármegye "rézbányáit" (Besztercebánya, Szomolnok, Úrvölgy) művelte sikeresen.
A 19. század végére a vasérc-bányászat meghatározó gazdasági jelentőségűvé vált. A legjelentősebb bányaterületek a Gömör-Szepesi Érchegységben a Hunyad-megyei vasérc vonulaton és a Krasso-Szörényi érchegységben működtek.
A trianoni békeszerződés következtében Magyarország a területvesztéssel együtt elveszítette a kárpáti érctartományt, összes jelentős bányaterületével egyetemben. A világháborúkat követően a bauxit, az uránérc és a mangánérc bányászata került a magyar gazdaság előterébe.
A Kárpát-medence kősótelepei, ún. tengeri kősótelepek a befűződő tengeröblökben, a sós tenger-víz (NaCl 2, 7%) természetes bepárlásával képződtek. A kőszén növényi eredetű szilárd, éghető ásványi nyersanyag.
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. 1627-ben Selmecbányán, a világon az első alkalommal kőzetjövesztésre robbanóanyagot (lőpor) használtak, és 1735-ben Selmecbányán megalapították a bányatisztképző iskolát.
A bemutatott mintaanyag a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum és a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményéből származik.
A legjelentősebb aranyércbányászat évszázadokon keresztül az Erdélyi Érchegységben, az ún. "aranynégyszögben" folyt (Zalatna, Verespatak); ezeket az aranyérc telepeket már a római korban is iparszerűen művelték. A királyi Magyarország gazdaságát évszázadokon át meghatározó európai hírességű "ezüstbányászat" a leggazdagabb ezüstérc telepeket a Magyar Érchegységben, Selmecbánya központtal művelte. A Thurzó-Fugger vállalkozás a Gömör-Szepesi Érchegység és Zólyóm Vármegye "rézbányáit" (Besztercebánya, Szomolnok, Úrvölgy) művelte sikeresen.
A 19. század végére a vasérc-bányászat meghatározó gazdasági jelentőségűvé vált. A legjelentősebb bányaterületek a Gömör-Szepesi Érchegységben a Hunyad-megyei vasérc vonulaton és a Krasso-Szörényi érchegységben működtek.
A trianoni békeszerződés következtében Magyarország a területvesztéssel együtt elveszítette a kárpáti érctartományt, összes jelentős bányaterületével egyetemben. A világháborúkat követően a bauxit, az uránérc és a mangánérc bányászata került a magyar gazdaság előterébe.
A Kárpát-medence kősótelepei, ún. tengeri kősótelepek a befűződő tengeröblökben, a sós tenger-víz (NaCl 2, 7%) természetes bepárlásával képződtek. A kőszén növényi eredetű szilárd, éghető ásványi nyersanyag.
A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. 1627-ben Selmecbányán, a világon az első alkalommal kőzetjövesztésre robbanóanyagot (lőpor) használtak, és 1735-ben Selmecbányán megalapították a bányatisztképző iskolát.
A bemutatott mintaanyag a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum és a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményéből származik.
|
|
