Eseménynaptár
2019. augusztus
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2019.08.20. - 2019.08.20.
Veszprém
2019.08.20. - 2019.08.20.
Szarvas
2019.08.20. - 2019.08.20.
Budapest
2019.08.18. - 2019.08.18.
Debrecen
2019.08.17. - 2019.08.17.
Budapest
2019.08.17. - 2019.08.17.
Veszprém
2019.08.15. - 2019.09.20.
Budapest
2019.08.10. - 2019.08.10.
Budapest
2019.08.10. - 2019.12.31.
Székesfehérvár
2019.08.05. - 2019.08.09.
Budapest
2019.08.04. - 2019.08.04.
Szécsény
2019.08.03. - 2019.08.03.
Budapest
2019.08.03. - 2019.11.17.
Debrecen
2019.07.23. - 2019.11.06.
Budapest
2019.07.20. - 2019.11.10.
Kápolnásnyék
2019.07.19. - 2019.08.23.
Dunaújváros
2019.07.15. - 2019.09.16.
Budapest
2019.07.11. - 2019.10.31.
Békéscsaba
2019.07.10. - 2019.09.22.
Budapest
2019.07.01. - 2019.12.30.
Budapest
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, ásványtan
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A Kárpát-medence természeti kincseinek sorából kiemelkedő ásványokban való közismert gazdagsága. Szilárd ásványi nyersanyagai közül a legismertebbek, a nemesércek (arany, ezüst), a színesércek (réz, ólom, cink), a vasérc, a bauxit, a mangánérc, az uránérc, a kősó és a kőszén.

A legjelentősebb aranyércbányászat évszázadokon keresztül az Erdélyi Érchegységben, az ún. "aranynégyszögben" folyt (Zalatna, Verespatak); ezeket az aranyérc telepeket már a római korban is iparszerűen művelték. A királyi Magyarország gazdaságát évszázadokon át meghatározó európai hírességű "ezüstbányászat" a leggazdagabb ezüstérc telepeket a Magyar Érchegységben, Selmecbánya központtal művelte. A Thurzó-Fugger vállalkozás a Gömör-Szepesi Érchegység és Zólyóm Vármegye "rézbányáit" (Besztercebánya, Szomolnok, Úrvölgy) művelte sikeresen.

A 19. század végére a vasérc-bányászat meghatározó gazdasági jelentőségűvé vált. A legjelentősebb bányaterületek a Gömör-Szepesi Érchegységben a Hunyad-megyei vasérc vonulaton és a Krasso-Szörényi érchegységben működtek.

A trianoni békeszerződés következtében Magyarország a területvesztéssel együtt elveszítette a kárpáti érctartományt, összes jelentős bányaterületével egyetemben. A világháborúkat követően a bauxit, az uránérc és a mangánérc bányászata került a magyar gazdaság előterébe.

A Kárpát-medence kősótelepei, ún. tengeri kősótelepek a befűződő tengeröblökben, a sós tenger-víz (NaCl 2, 7%) természetes bepárlásával képződtek. A kőszén növényi eredetű szilárd, éghető ásványi nyersanyag.

A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. 1627-ben Selmecbányán, a világon az első alkalommal kőzetjövesztésre robbanóanyagot (lőpor) használtak, és 1735-ben Selmecbányán megalapították a bányatisztképző iskolát.

A bemutatott mintaanyag a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum és a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményéből származik.