Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
Központi Bányászati Múzeum - Sopron
Cím: 9400, Sopron Templom utca 2.
Telefonszám: (99) 312-667, (99) 338-902
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-IV.1.: K-V 10-16
állandó kiállítás, ásványtan
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
700 HUF
Belépő diákoknak
400 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
400 HUF
Audio guide magyar nyelven
200 HUF
Audio guide idegen nyelven
(német nyelven)
200 HUF
A Kárpát-medence természeti kincseinek sorából kiemelkedő ásványokban való közismert gazdagsága. Szilárd ásványi nyersanyagai közül a legismertebbek, a nemesércek (arany, ezüst), a színesércek (réz, ólom, cink), a vasérc, a bauxit, a mangánérc, az uránérc, a kősó és a kőszén.

A legjelentősebb aranyércbányászat évszázadokon keresztül az Erdélyi Érchegységben, az ún. "aranynégyszögben" folyt (Zalatna, Verespatak); ezeket az aranyérc telepeket már a római korban is iparszerűen művelték. A királyi Magyarország gazdaságát évszázadokon át meghatározó európai hírességű "ezüstbányászat" a leggazdagabb ezüstérc telepeket a Magyar Érchegységben, Selmecbánya központtal művelte. A Thurzó-Fugger vállalkozás a Gömör-Szepesi Érchegység és Zólyóm Vármegye "rézbányáit" (Besztercebánya, Szomolnok, Úrvölgy) művelte sikeresen.

A 19. század végére a vasérc-bányászat meghatározó gazdasági jelentőségűvé vált. A legjelentősebb bányaterületek a Gömör-Szepesi Érchegységben a Hunyad-megyei vasérc vonulaton és a Krasso-Szörényi érchegységben működtek.

A trianoni békeszerződés következtében Magyarország a területvesztéssel együtt elveszítette a kárpáti érctartományt, összes jelentős bányaterületével egyetemben. A világháborúkat követően a bauxit, az uránérc és a mangánérc bányászata került a magyar gazdaság előterébe.

A Kárpát-medence kősótelepei, ún. tengeri kősótelepek a befűződő tengeröblökben, a sós tenger-víz (NaCl 2, 7%) természetes bepárlásával képződtek. A kőszén növényi eredetű szilárd, éghető ásványi nyersanyag.

A Kárpát-medencében az első széntelepet 1735-ben a Sopronhoz tartozó Brennbergen nyitották. A kiállítóterem főfalán látható falfestmény emléket állít a bányanyitásnak, s a magyar bányászat másik két kiemelkedő eseményének. 1627-ben Selmecbányán, a világon az első alkalommal kőzetjövesztésre robbanóanyagot (lőpor) használtak, és 1735-ben Selmecbányán megalapították a bányatisztképző iskolát.

A bemutatott mintaanyag a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Állami Földtani Intézet, az Érc- és Ásványbányászati Múzeum és a Központi Bányászati Múzeum gyűjteményéből származik.