2024. április 23. kedd
Béla
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A kiállítás mintegy kettőszáz négyzetméteren kívánja bemutatni a több, mint 130 éves évfordulóját ünneplő nagyvállalat múltját.
Elsőként a Pick család neves gyáralapító, gyárépítő tagjairól emlékezünk meg, majd megismerhetjük a világhírű téliszalámikészítés különleges helyzetét, mely a XIX. század második felére alakult ki. A sertésvágás önálló szakmák sokaságát hívta életre: így különültek el egymástól a szúrómesterek, a béltisztítók, de ennek a folyamatnak eredménye a szalámikészítés önállósulása is.
A tablók fotókkal illusztrálják a kor húsiparának helyzetét: láthatunk egy tőkelegényt 1883-ból, Nógrádi István Húscsarnokát a XIX. század végéről, valamint az 1892-ben felépült Szegedi Közvágóhídat. Ezeken a tablókon kaptak helyet az 1876. és az 1899. évi szegedi országos kiállítások képei és megmaradt katalógusai.
A tárlat további tablóin az egyre jobban működő vállalkozás nemzetközi viszonyok között is figyelemre méltó eredményeit mutatja be. A telephelyek változásai is a vállalkozás növekedésének, sikerességének velejárói. Hiteles levéltári dokumentumok montázsából rajzolódik ki az érdeklődő látogató előtt a Pick térhódítása. A hazai versenyben megerősödő vállalat 1927-ben Tesszalonikiben, majd 1935-ben Brüsszelben megkapta - a nemzetközi színtéren is egyre inkább kedvelt termékéért - az aranyérmet és a nagydíjat.
A téliszalámi készítésének alapjában véve máig megmaradt technológiai folyamata enteriőrök sorával válik életszerűvé a látogató számára. Munkafolyamatok rekonstruált bemutatása teszi képszerűvé a legszigorúbb minőségi követelményeknek is megfelelő világhírű téliszalámi gyártási folyamatát. Így alkothat képet a látogató a szalámigyártás egyes fázisairól az 1920-as évektől az 1960-as évek elejéig: a csontozásról, a pasztakészítésről, a töltésről és a kötözésről, valamint a füstölésen át az érlelés és a csomagolás fázisáig. Mindeközben az egyes fázisokhoz kötődő fríz képek igyekeznek élményszerű ismeretet nyújtani.
A kiállításon szép számmal látható grafikonok, diagramok a téliszalámi termelésének mennyiségi növekedését és a különböző világrészeken való térhódítását szemléltetik.
Elsőként a Pick család neves gyáralapító, gyárépítő tagjairól emlékezünk meg, majd megismerhetjük a világhírű téliszalámikészítés különleges helyzetét, mely a XIX. század második felére alakult ki. A sertésvágás önálló szakmák sokaságát hívta életre: így különültek el egymástól a szúrómesterek, a béltisztítók, de ennek a folyamatnak eredménye a szalámikészítés önállósulása is.
A tablók fotókkal illusztrálják a kor húsiparának helyzetét: láthatunk egy tőkelegényt 1883-ból, Nógrádi István Húscsarnokát a XIX. század végéről, valamint az 1892-ben felépült Szegedi Közvágóhídat. Ezeken a tablókon kaptak helyet az 1876. és az 1899. évi szegedi országos kiállítások képei és megmaradt katalógusai.
A tárlat további tablóin az egyre jobban működő vállalkozás nemzetközi viszonyok között is figyelemre méltó eredményeit mutatja be. A telephelyek változásai is a vállalkozás növekedésének, sikerességének velejárói. Hiteles levéltári dokumentumok montázsából rajzolódik ki az érdeklődő látogató előtt a Pick térhódítása. A hazai versenyben megerősödő vállalat 1927-ben Tesszalonikiben, majd 1935-ben Brüsszelben megkapta - a nemzetközi színtéren is egyre inkább kedvelt termékéért - az aranyérmet és a nagydíjat.
A téliszalámi készítésének alapjában véve máig megmaradt technológiai folyamata enteriőrök sorával válik életszerűvé a látogató számára. Munkafolyamatok rekonstruált bemutatása teszi képszerűvé a legszigorúbb minőségi követelményeknek is megfelelő világhírű téliszalámi gyártási folyamatát. Így alkothat képet a látogató a szalámigyártás egyes fázisairól az 1920-as évektől az 1960-as évek elejéig: a csontozásról, a pasztakészítésről, a töltésről és a kötözésről, valamint a füstölésen át az érlelés és a csomagolás fázisáig. Mindeközben az egyes fázisokhoz kötődő fríz képek igyekeznek élményszerű ismeretet nyújtani.
A kiállításon szép számmal látható grafikonok, diagramok a téliszalámi termelésének mennyiségi növekedését és a különböző világrészeken való térhódítását szemléltetik.
|
|
