Eseménynaptár
2022. november
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2022.11.26. - 2022.11.26.
Debrecen
2022.11.26. - 2023.03.26.
Tatabánya
2022.11.23. - 2022.11.23.
Budapest
2022.11.21. - 2022.11.25.
Paks
2022.11.18. - 2023.03.05.
Kecskemét
2022.11.16. - 2023.05.26.
Budapest
2022.11.15. - 2022.12.15.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Gödöllő
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Budapest
2022.11.13. - 2022.11.13.
Gödöllő
2022.11.12. - 2022.11.12.
Szarvas
2022.11.12. - 2022.12.12.
Debrecen
2022.11.11. - 2023.01.31.
Pécs
2022.11.10. - 2022.12.10.
Budapest
2022.10.29. - 2022.12.17.
Dunaújváros
2022.10.29. - 2023.01.08.
Budapest
2022.10.22. - 2022.12.23.
Budapest
Neogrády László Helytörténeti Gyűjtemény - Budapest
Cím: 1043, Budapest Berda József utca 48.
Telefonszám: (1) 370-0652
Nyitva tartás: K-P 10-17, Szo 10-14
állandó kiállítás, gazdaság, helytörténet, ipar, közlekedés, szolgáltatás, tömegközlekedés, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kiállításunk Újpest - illetve az őskortól már itt található települések - emlékei nyomán igyekszik bemutatni a terület történetét. Gyűjteményünk kevés régészeti emlékkel rendelkezik. A Duna mentén folytatott ásatásoknál csiszolt kőszerszámok kerültek elő, de csak néhány töredék van birtokunkban, a leletek jó része a Budapesti Történeti Múzeum kiállításaiban tekinthető meg.
Részlet a kiállításból
Újpest igazi története a XIX. század elején, egészen pontosan 1808-ban kezdődött. Ekkor vásárolta meg a fóti birtokot s vele a hozzá tartozó Káposztásmegyerpusztát és csatolt részeit gróf Keglevich Ágostonné (korábban gróf Károlyi Józsefné) az akkori tulajdonostól, Csekonics Józseftől. A fóti uradalmat a hölgy korán elhunyt első férjétől származó gyermekei számára vette meg, s a három felnőtt fiú közül - örökség útján - Károlyi Istvánnak juttatta.

Az amerikai típusú majorsági gazdálkodást folytató gróf a mezőgazdasági termelésre kevéssé alkalmas talajú területet örökhaszonbéri szerződésekkel, más vidékről betelepülők részére felosztotta. 1840-től folyamatosan köttettek a szerződések, melyek saját korukban forradalmian újnak számítottak, komoly kedvezményekkel támogatva minden önálló ipari tevékenységet folytató polgárt. Így a népesség száma rohamosan szaporodott, s az 1841-től Újpest néven emlegetett település 1868-ban már nagyközség, 1907-től rendezett tanácsú, 1929-től megyei jogú várossá vált. (Tárlóinkban részletesen foglalkozunk a város fejlett iparával, annak jellemző ágazataival: az asztalos- és bőriparral, valamint a XX. század elejétől a Tungsram és a Chinoin vállalatokkal.)

A Károlyi család és a helyi tőkeerős polgárok segítették a széleskörű alsó és középfokú oktatási intézményrendszer kiépülését. Az 1910-es években a város már állandó színházzal is rendelkezett. Kórházak épültek külön a gyermekek és a járványos betegek részére; a szociális ellátás keretében pedig gyermeknevelő intézmények, öregek otthona és árvaellátás működött.

A város közlekedése, Budapest közelségének is köszönhetően, fejlett volt. Az itt megnyitott első vasútvonal (Budapest-Vác) után lóvasúttal, majd rendszeres busz- és villamos járatokkal kapcsolódott a fővároshoz az időközben már az ország negyedik legnagyobb ipari városaként is emlegetett Újpest. 1950. január elsejével a települést, mint a főváros IV. kerületét, Budapesthez csatolták. Az új állandó kiállítás eddig az időpontig követi nyomon lakóhelyünk történetét.