Eseménynaptár
2019. szeptember
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2019.09.17. - 2019.09.17.
Székesfehérvár
2019.09.17. - 2019.09.17.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.15. - 2019.09.15.
Veszprém
2019.09.15. - 2019.09.29.
Veszprém
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Budapest
2019.09.14. - 2019.09.14.
Kaposvár
2019.09.14. - 2019.09.14.
Vác
2019.09.14. - 2019.09.14.
Zirc
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.13. - 2019.10.16.
Dunaújváros
2019.09.13. - 2019.11.17.
Budapest
2019.09.12. - 2019.10.03.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.13.
Budapest
2019.09.11. - 2019.10.10.
Debrecen
2019.09.07. - 2019.10.12.
Kaposvár
2019.08.28. - 2019.10.06.
Budapest
Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1037, Budapest Kiscelli utca 108.
Telefonszám: (1) 250-0304, (1) 250-0304
Nyitva tartás: IV.1-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.31.: K-V 10-16
állandó kiállítás, kereskedelem- és vendéglátóipar-történet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
Belépő diákoknak
450 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
Belépő családoknak
1300 HUF
/ család
Fotó
500 HUF
Videó
1500 HUF
Ma már ismét nem szükséges megmagyarázni, hogy mi a cégér. Mindenkinek ismerősek az üzletek kirakata, kapuja felett lógó, felerősített táblák - közismert emblémákkal és kevés szöveggel. A mai cégérek egy régi fontos jelrendszer felújításai, de akárcsak egy-két évtizeddel ezelőtt is úgy látszott, mintha a neonfelirat divatja végleg eltüntette volna őket az utcaképből.

A cégérek mint boltreklámok születettek meg az egyes kézműves testületek, a céhek szerszámainak és jelképeinek felhasználásával. Magyarországon is maradtak fent cégtáblák emlékei a 16. századtól kezdve, de leginkább a 19. században terjedtek el városainkban.

A cégérekhez megtévesztésig hasonlóak voltak az egyes jelentősebb épületek házjelei, amelyek alapján lehetett tájékozódni a városokban, hiszen ekkor még sem utcaelnevezések, sem házszámok nem léteztek. Egy idő után sokszor ezek az elterjedt nevek váltak utcanévvé. Előfordult azonban, hogy valamelyik kereskedő boltja, vagy egy-egy kocsma, fogadó annak a háznak a jeléről nevezte el magát, amelyben működött, és arról lett közismert. Ám legtöbbször nem lehet eldönteni, hogy melyik volt előbb: a házjel vagy az üzletnév, mint például a budai Várnegyed vörös sünnel jelölt házában működött Vörös Sün fogadó esetében.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának gazdag és értékes gyűjteménye van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint pl. az Aranykéz fogadó szép cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan neves művészek alkottak, mint Barabás Miklós.