Eseménynaptár
2020. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.24. - 2020.11.24.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.16.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.12. - 2020.11.12.
Tatabánya
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1037, Budapest Kiscelli utca 108.
Telefonszám: (1) 250-0304, (1) 250-0304
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, kereskedelem- és vendéglátóipar-történet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
Belépő diákoknak
450 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
Belépő családoknak
1300 HUF
/ család
Fotó
500 HUF
Videó
1500 HUF
Ma már ismét nem szükséges megmagyarázni, hogy mi a cégér. Mindenkinek ismerősek az üzletek kirakata, kapuja felett lógó, felerősített táblák - közismert emblémákkal és kevés szöveggel. A mai cégérek egy régi fontos jelrendszer felújításai, de akárcsak egy-két évtizeddel ezelőtt is úgy látszott, mintha a neonfelirat divatja végleg eltüntette volna őket az utcaképből.
Részlet a kiállításból
A cégérek mint boltreklámok születettek meg az egyes kézműves testületek, a céhek szerszámainak és jelképeinek felhasználásával. Magyarországon is maradtak fent cégtáblák emlékei a 16. századtól kezdve, de leginkább a 19. században terjedtek el városainkban.

A cégérekhez megtévesztésig hasonlóak voltak az egyes jelentősebb épületek házjelei, amelyek alapján lehetett tájékozódni a városokban, hiszen ekkor még sem utcaelnevezések, sem házszámok nem léteztek. Egy idő után sokszor ezek az elterjedt nevek váltak utcanévvé. Előfordult azonban, hogy valamelyik kereskedő boltja, vagy egy-egy kocsma, fogadó annak a háznak a jeléről nevezte el magát, amelyben működött, és arról lett közismert. Ám legtöbbször nem lehet eldönteni, hogy melyik volt előbb: a házjel vagy az üzletnév, mint például a budai Várnegyed vörös sünnel jelölt házában működött Vörös Sün fogadó esetében.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának gazdag és értékes gyűjteménye van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint pl. az Aranykéz fogadó szép cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan neves művészek alkottak, mint Barabás Miklós.