2020.03.17.
Budapesti Történeti Múzeum - Aquincumi Múzeum

Bezár a Budapesti Történeti Múzeum

2018.12.17.
Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény

A Fővárosi Képtár Barátainak Egyesülete közleménye

2016.02.18.
Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény

Okostelefon-alkalmazással tölthető le a Kiscelli Múzeum online kiállítása

2020.05.28.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

Egy „korabeli” pendrive: nagy idők és bajuszok tanúja

2020.05.28.
Tomory Lajos Múzeum

Szécsi Margit: „a világ női vagánya”

2020.05.28.
Balatoni Múzeum

A mackók gyorsan futnak a bivalyok elől...

2020.05.28.
Néprajzi Múzeum

A Néprajzi Múzeum a világjárvány idején

2020.05.27.
Magyar Nemzeti Múzeum

Restaurátorok a viking mesterek útján

2020.05.27.
Jósa András Múzeum

A kelták feladták a leckét a vaskor kutatóinak

Kiscelli Múzeum - Újkori Várostörténeti Gyűjtemény - Budapest
A múzeum épülete
Cím: 1037, Budapest Kiscelli utca 108.
Telefonszám: (1) 250-0304, (1) 250-0304
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, kereskedelem- és vendéglátóipar-történet, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
900 HUF
Belépő diákoknak
450 HUF
Csoportos belépő diákoknak
350 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
450 HUF
Belépő családoknak
1300 HUF
/ család
Fotó
500 HUF
Videó
1500 HUF
Ma már ismét nem szükséges megmagyarázni, hogy mi a cégér. Mindenkinek ismerősek az üzletek kirakata, kapuja felett lógó, felerősített táblák - közismert emblémákkal és kevés szöveggel. A mai cégérek egy régi fontos jelrendszer felújításai, de akárcsak egy-két évtizeddel ezelőtt is úgy látszott, mintha a neonfelirat divatja végleg eltüntette volna őket az utcaképből.

A cégérek mint boltreklámok születettek meg az egyes kézműves testületek, a céhek szerszámainak és jelképeinek felhasználásával. Magyarországon is maradtak fent cégtáblák emlékei a 16. századtól kezdve, de leginkább a 19. században terjedtek el városainkban.

A cégérekhez megtévesztésig hasonlóak voltak az egyes jelentősebb épületek házjelei, amelyek alapján lehetett tájékozódni a városokban, hiszen ekkor még sem utcaelnevezések, sem házszámok nem léteztek. Egy idő után sokszor ezek az elterjedt nevek váltak utcanévvé. Előfordult azonban, hogy valamelyik kereskedő boltja, vagy egy-egy kocsma, fogadó annak a háznak a jeléről nevezte el magát, amelyben működött, és arról lett közismert. Ám legtöbbször nem lehet eldönteni, hogy melyik volt előbb: a házjel vagy az üzletnév, mint például a budai Várnegyed vörös sünnel jelölt házában működött Vörös Sün fogadó esetében.

A Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának gazdag és értékes gyűjteménye van a főváros területéről származó cégérekből. Köztük található több várostörténeti jelentőségű darab is, mint pl. az Aranykéz fogadó szép cégére, mely a belvárosi Aranykéz utca névadója lett. A míves iparművészeti darabok mellett készültek festett cégtáblák is, amelyeket olykor olyan neves művészek alkottak, mint Barabás Miklós.