Kádár-korszak. Egy olyan időszak a magyar történelemben, amelyről minden 30 évesnél idősebb magyar állampolgárnak van képe, emléke, véleménye. A fiatalabbak szüleiktől-nagyszüleiktől hallottak erről az időszakról, amikor 3.60 volt a kenyér, volt kék és piros útlevél (de ténylegesen csak a kiváltságosok kaphatták meg), Trabant, Sokol rádió, Varia bútor és KMK (közveszélyes munkakerülés).

A kiállítás időutazásra hív, azonban nem akar nosztalgiázni - bár a retró manapság divat (sok, a kiállításban szereplő tárgy ismerősnek fog tűnni!). A tárlat a korszak társadalmi átalakulásának egy szűkebb szeletét kívánja bemutatni: a népi és nemzetiségi kultúra erre az időszakra eső gyökeres átalakulását, illetve felülről irányított átalakítását.

Néhány "jelszó" a korszakból és a kiállításból: téeszesítés, kockaház, ingázás, elvándorlás, kivetkőzés, giccs elleni harc, nemzetiségek híd-szerepe, Röpülj páva mozgalom, hagyományőrző együttes, folklórfesztivál, tájház, háziipari szövetkezet, népi iparművész, a folklór 24. órája... Életek, emberi sorsok, jelmezzé váló népviseletek, színielőadássá alakuló népszokások - az átalakuló "boldog" falu hatalom által sugallt képe - és ami mögötte volt.


Csukovits Anita néprajzkutató, PMMI Tragor Ignác Múzeum, Vác