2026.08.07.
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ

Nyílt ásatási hétvége

2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ - Hódmezővásárhely
Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
Cím: 6800, Hódmezővásárhely Dr. Rapcsák András út 16-18.
Telefonszám: (62) 242-224
Nyitva tartás: K-V 10-17
2020.09.18.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Hódmezővásárhelyen az 1930-as években virágzó korszakát élő népi szecessziós kerámiaművészetet bemutató kiállítás nyílt szerdán a Tornyai János Múzeumban.

Miklós Péter múzeumigazgató elmondta, hogy jelentős hagyományai vannak a vásárhelyi fazekasságnak és az arra alapozott kerámiaiparnak. A polgári lakáskultúra kialakulásával - a parasztpolgárosodás részeként - ezek a tárgyak már nem funkciójukban voltak használatosak, hanem díszítőelemként jelentek meg, így a fazekasság művészetté vált.
A tárlat anyagának nagy részét Nagy Vera néprajzkutató, egykori múzeum igazgató saját gyűjteményéből került ki, kisebbik hányadát a múzeum anyagából válogatták.

Öt vásárhelyi fazekasmester mintegy száz munkájából állt össze a kiállítás, amelyeknek többsége a harmincas években, a népi szecessziós stílus virágkorában készült - közölte Nagy Vera. A szakember úgy fogalmazott, ezt a kerámiastílust a szocialista kultúrpolitika polgári giccsnek minősítette, a művészettörténészek nem találták eléggé művészinek, a néprajzkutatók pedig elég népinek.

A stílus megszületésében szerepet játszott, hogy a 19. század végén az olcsó, gyári készítésű edények megjelenésével megcsappant a kereslet a fazekasok által készített használati tárgyak iránt, viszont a parasztság polgárosodásával új igények jelentek meg. Nemcsak a festett bútorokat cserélték le polgári bútorokra, hanem a fazekasok által készített, elérhető árú díszedények iránti kereslet is megnőtt, amelyet a mesterek igyekeztek kielégíteni.

A vásárhelyi képzőművészek 1912-ben a vásárhelyi fazekashagyományokra alapozott, európai szintű kerámiahagyomány megteremtésének céljával hozták létre a Majolikatelepet, s a város fazekasait az itt született tárgyak inspirálták szecessziós kerámiák készítésére. Nagy Vera felidézte: munkásságában és személyes sorsában is kapcsolódik egymáshoz a kiállítottak közül három mester élete. A századelőn hatalmas műhelyt működtetett Lázi István, ahol segédként dolgozott Csenki István és Bán Imre is. Lázi István 1917-es halála után özvegye tovább működtette a műhelyt, ahol egykori segédei kialakították a díszedények egységesnek tekinthető szecessziós stílusát, amelyben feleségeik, az írókázással foglalkozó két Lázi-lány, Rozália és Etelka is szerepet vállalt.

A kiállításon láthatók az egykor pályáját kályhásként kezdő Fejes Sándor alkotásai is, akinek sajátos, rajzos díszítéssel készült munkái fővárosi és külföldi kiállításokon is szerepeltek.

A vásárhelyi kerámia történetében jelentős törést jelentettek az 1950-es évek, amikor a Majolikatelepet és a fazekasmesterek műhelyeit államosították, s a mestereknek a Porcelángyárban kellett korongosként munkát vállalniuk - tette hozzá a néprajzkutató.

A december 13-ig látható kiállításon bemutatott tárgyegyüttes a stílus korábbi mellőzöttsége ellenére fontos részét képezi a hódmezővásárhelyi kerámiakultúra fejlődéstörténetének, a város társadalmának, kultúrájának korabeli változásait is visszatükrözi - hangsúlyozta a néprajzkutató.

(MTI)