2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

2020.08.06.
Déri Múzeum

Ékesség az aranykorból

2020.07.30.
Déri Múzeum

Heti egy fürdés

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.30.
Jósa András Múzeum

Töltény a cigarettatárcában

2020.07.30.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Ha paprikaültetőt elnyomja az álom, a palánta feje is lebillen

2020.07.30.
Tolnay Klári Emlékház

Tolnay Klári emlékestet rendeznek Mohorán

2020.07.02.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A regéci vár középső várának keleti részét és 16. századi, emeletes reneszánsz palotáját tárja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) jelenleg zajló ásatása.
Regéci vár 2
A "Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program" keretében végzett feltárás az MNM régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe. Az ásatást az MNM Régészeti Tára végzi, a múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának (RÖG) logisztikai segítségével.

Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt beomlott, nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül - közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Múzeum.

A regéci vár a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Zempléni-hegységben helyezkedik el. Jelenleg közigazgatásilag Mogyoróska külterülete, az állam tulajdona, de a várat Regéc önkormányzata üzemelteti.

A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre; Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.

Az erődítmény az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak, végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújttatta fel és tette védhetetlenné.

Mint a közlemény felidézi, a vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik; a helyreállítás nagyobb léptékben 2015-től folyamatos. Az első nagy rekonstrukciós ütemben elkészült a felsővár tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és konzerválása, valamint fogadóépület létesült a vár előtt, Regéc településen belül pedig látogatóközpont. Jelenleg a második helyreállítási ütemben folyik a munka. Ennek során helyreállítják a középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi, emeletes reneszánsz palota.

A regéci vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a csatlakozó épületrészek állagvédelme több mint 423 millió forintból valósul meg. A helyreállítás csaknem 1000 négyzetméternyi épületrészt érint, amelyből 384 négyzetméter padló alatti szint.

A terület régészeti feltárása sokszor csak gépészeti segítséggel együtt lehetséges, de az ásatások fény deríthetnek az ott állott épületek történetére, építészeti részleteire, valamint az előkerülő leletek a vár korábbi történetére, egykori lakóinak életmódjára is adatokkal szolgálnak.

A régészeti feltárás a keleti palotaépület déli részén folyik. Ott az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el. A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték.

Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti falszoros feltöltődését, a későbbiekben a várudvar korábbi építési korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum szakemberei - áll a közleményben.

(MTI)