2020.07.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Táncos lábak - porcelánból

2020.07.06.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Könyvbéli virágok

2020.06.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

5 láb és 8 hüvelyk kultúra

2020.06.10.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A régmúlt üzenete egy pergamenen

2020.05.31.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Egy romantikus életút tanúi - az utazóládából

2020.05.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Kisfaludy Sándor múzsája hárfázott és verseket írt

2020.05.17.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A sümegi fazekasok csodálatos öröksége

2020.04.30.
Kisfaludy Sándor Emlékház

A rejtélyes Lavater koponya - 3D-ben

2020.04.26.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Szenvedés és szenvedély

2020.04.21.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Misztikus India Sümegen

2020.04.11.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Ramassetter Vince: Sümeg mecénása

2020.03.26.
Kisfaludy Sándor Emlékház

Képek a Szabadságharcból

2020.08.06.
Jósa András Múzeum

Klímaváltozások - már a kései újkőkorban is

Kisfaludy Sándor Emlékház - Sümeg
A múzeum bejárata
Cím: 8330, Sümeg Kisfaludy tér 2.
Telefonszám: (70) 466-4036
Nyitva tartás: K-Szo 9-16
2020.06.24.
Kisfaludy Sándor Emlékház
állam, hír, hírességek, irodalom, katonaság, Kisfaludy Sándor, végrehajtás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Kisfaludy Sándor álmát, hogy a nemesi testőrség tagja legyen, anyai nagyanyja, Sándorffyné Tarányi Terézia (1716–1790) közbenjárására,  igaz, egy székelyföldi kitérővel, de sikerült elérni. Kisfaludyt, Zala vármegyét képviselve, 1793. január 5-én nevezték ki az olyannyira áhított bécsi magyar nemesi testőrgárda tisztjének. A fiatalember diákkori vágya vált valóra akkor, mikor magára öltötte a magyar királyi testőrség díszes egyenruháját, és feltette az egyenruhához tartozó fejfedőt. A prémmel díszített, piros színű testőrsüveg megidézi testőrírónk bécsi életét és a testőrségben töltött mindennapjait.
Kisfaludy testőrsüvege

Bécs: a viharos szerelmek és kultúra városa

Kisfaludy Bécsben a magyar nemesi ifjaknak az örömöktől egyáltalán nem tartózkodó életét élte. Viharos szerelmei között tudhatta Mária Terézia leányát, a nála 30 évvel idősebb Krisztina főhercegnőt, vagy a kor leghíresebb balerináját, az olasz származású Medina Máriát, akik mellett még hosszú a sora azoknak a táncosnőknek, akik csak a színpadon voltak kezdők. A császárváros ugyanakkor a formálódó magyar értelmiség kohója volt. A magyar mellett olasz, német, latin, francia nyelveket beszélő hősünk itt találkozott először irodalmi nagyságaink remekeivel, került kapcsolatba a színház és az opera világával. A kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra, és az itteni közösségek javára fordították Európa egyik legfontosabb udvarában elsajátított tudást.


180 cm magasság, kiművelt fő

A testőrgárda tagjainak szakmai alkalmasságuk mellett, külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. A szabályzat előírásainak értelmében a felvételnél különös gondot kellett fordítani arra, „hogy csak megnyerő külsejű és csak formás, magas termetű ifjak kerüljenek a testület tagjai közé”. A megkívánt legkisebb magasságot 5 láb 8 hüvelykben (180 cm) írták elő. A gárdistáktól szigorúan elvárták, hogy külsejük ápolt, megjelenésük pedig az udvari etikett szabályainak megfelelően elegáns legyen.

De mit sem ért a tetszetős külső, ha az nem párosult szellemi műveltséggel. A gárda parancsnoksága igen fontos feladatának tartotta a testőrök szellemi kiművelését, nyelvismeretük fejlesztését. Követelményként szabták meg, hogy a gárdisták „a császári-királyi udvarban használt nyelveket és más, részben szükséges, részben hasznos tudományokat” szabadon választott órák keretében tanulják. A gyakorlati oktatásban elsősorban a lovaglásra, a vívásra és a táncoktatásra helyezték a hangsúlyt. A regula szerint igen korán, reggel hat órakor kezdődött számukra a nap és szigorú napirend szabályozta életüket.


A nagy örömbe aztán vegyült némi üröm is...

Az 1794 elején kinevezett új testőrkapitány, Splényi Mihály báró, és a Kisfaludy köré csoportosult testőrök között konfliktus alakult ki. Történt, hogy egy ügyben a testőrök bepanaszolták a kapitányt, de őket büntették meg. A Martinovics-féle szervezkedés miatt is bizalmatlan volt a légkör, mivel Martinovics Kisfaludyt is megpróbálta beszervezni. 1795 decemberében a testőrök zendülést szerveztek, felgyújtották tantermüket. Kisfaludyt 8 társával együtt kizárták a testőri gárdából, és tábori szolgálatra vezényelték Milánóba.

Kisfaludy testőrsüvege mesél nekünk a régmúlt nemesi világról és emlékeztet minket arra, hogy 1848-ig a magyar nemesség kitüntetésnek tartotta és dicsőséget jelentett számukra a testőrséghez tartozás. A magyar kiváltságos osztályok, büszkén recitáltak egy igen elterjedt versikét:

„Szép királynak lenni, hát magyar királynak,
Kit királynak termett magyarok szolgálnak.”


forrás: Kisfaludy Sándor Emlékház,
Miklósi-Sikes Csaba: Erdélyi tájak, emberek Kisfaludy Sándor életében. Művelődés, LXXII. évfolyam, május
Oszkai Réka