A berlok medál, függő vagy csüngő: bőrszalagon vagy zsinóron nyakba akasztva viselték. A csengersimaihoz hasonlók elsősorban Lengyelország, Skandinávia és Észak-Németország területéről ismertek. Felnőtt nők sírjából kerületek elő. Alighanem magasabb társadalmi státuszra utalhattak.

Egy szemetesgödörből került ismét a napvilágra

A Csengersimán egy szemetesgödörben előkerült torzult példány aprólékosan kidolgozott. Különlegessége, hogy a felfüggesztésére egy belső bronzakasztó szolgált. Testét aranylemezből préselték, majd filigránt (sodrott drótot) forrasztottak rá. A rátét felül sűrűn körbefut, a palást alsó részén a lazább díszítést egy-egy granuláció (apró gömböcske) egészíti ki.

A tárgy a germán területen elterjedt ékszertípusnak múzeumunkban egyedüli képviselője, hazánk területéről az egyetlen példány.

Restaurálása sok odafigyelést igénylő munka volt

Az arany korrózióálló nemesfém. Darabunkat elegendő volt desztillált víz és felületaktív anyag keverékével átmosnom. Szőrkefével a finom filigrán díszítést is könnyen megtisztítottam.

Az aranypalást a földben sajnos összenyomódott, több helyen elrepedt, meggyűrődött, felső negyedénél csaknem keresztbe szakadt. Az arany puha, könnyen alakítható fém: ez a tulajdonsága az egyengetés menetét segítette, de ennek köszönhető, hogy a filigrán díszítések egy-két helyen elváltak a felülettől. Nagy körültekintést igényelt az eredeti forma visszaalakítása. Ráadásul arra is vigyáznom kellett, nehogy tovább torzuljon a tárgy. A megfelelő alak elérését követően a törésfelületeket összeragasztottam, és a lepergett filigrántöredékeket rögzítettem az eredeti helyükön.

Más feladat volt a belső bronzalkatrész korróziós termékeinek eltávolítása, az alapfém kloridmentesítése és konzerválása.

Havasi Dóra

Aranycsüngő (berlok)
Lelőhely: Csengersima–Határátkelő, 294. objektum, 1999
Kor: császárkor, Kr. u. I–II. század
Gyűjtemény: Jósa András Múzeum régészeti gyűjteménye, ltsz. 2015.10.1.
Méretek: hossz 2,4 cm, átmérő 1,2 cm, 2,01 g