2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2020.09.21.
Hatvany Lajos Múzeum

76 éve bombázták Hatvant

2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2021.07.20.
Janus Pannonius Múzeum - Modern Magyar Képtár II.

A neandervölgyi ősember, Bene vitéz és Perls Ármin főrabbi

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
hír, református, római katolikus, történelem, Trianon, Újkor, vallások, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A harangok sokrétű szerepet töltenek be az emberek életében, több vallásban is kiemelkedő tárgyként tartják őket nyilván. A keresztény hitéletben közel másfél évezrede legfontosabb funkciója az imára, istentiszteletre, misére történő hívás. A hétköznapi életben a harang meghatározott időszak elmúltát vagy kezdetét jelzi, míg a félrevert harang veszély (tűzvész, vihar, árvíz) közeledtéről tájékoztat. A gyász hírének közlésére a templomtornyokban, illetve a temetőkben felállított építményeken elhelyezett öntvényeket használják. Ugyanakkor örömteli események hírének továbbadására is szolgál a harang, így például hírt ad jubileumi emlékévek kezdetéről, vagy a pápaválasztás megtörténéséről.
A hatvani református templom egyik harangja
A XIX. század kulturális és technikai fejlődésének vívmányaként vasútállomáson, lóversenypályán, városi állatkertben is alkalmaztak jeladás céljára harangokat.

Az elektromosság elterjedésének következtében a XX. század elejétől kezdve szirénák, hangosbeszélő készülékek, riasztóberendezések átvették a harangok jeladó funkcióját. E tárgyaknak a szakrális és emlékeztető szerepe viszont megmaradt a XXI. században is.


A trianoni döntésre reagáló harangok feliratai

Az 1920 június 4-én aláírt trianoni békediktátum, a történelmi Magyarország területének több, mint kétharmad részének elvesztését eredményezte. Az elcsatolt részeken létrejött új államok döntésének következtében sok magyar ember kényszerült szülőföldje elhagyására. A békeszerződés ellen, már aláírásának pillanatában, az egész magyarság tiltakozott, emlékműveket, ereklyés országzászlókat emeltek.

A tiltakozás alig ismert eszközei voltak a templomi harangok is. A trianoni békeszerződésre reagáló harangok feliratait három csoportba oszthatjuk: Az első azon harangok csoportja, amelyek konkrétan reagálnak valamilyen módon a trianoni békeszerződésre, a másodikhoz tartozó harangok olyan vallásos feliratokat tartalmaznak, amelyek kapcsolatba hozhatók a megcsonkított ország akkori helyzetével, míg a harmadik csoportba azok tartoznak, amelyekben a "Magyarország Feltámadása" kifejezés szerepel. Ez szó szerinti utalás a Magyar Hiszek Egy kezdetű "imára", amelyet Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna írt, és a két világháború közötti Magyarország „nemzeti imája” lett.


A hatvani négy templom harangjai

Hatvan négy templomának tornyaiban tizenegy harang függ. A legrégibb öntvény az újhatvani plébániatemplomban lakik, a legtöbb harang (négy) a Kossuth téren álló Szent Adalbert templom tornyában hív misére, délben imára, és emlékeztet az 1456-os nádorfehérvári diadal hőseire.


A Szent Adalbert templom harangjai közül hármat Szlezák László (1870-1953) készített angyalföldi műhelyében. A toronyban függő nagyharangot Szlezák László nevelt fia, Gombos Lajos (1928-2011), öntötte 1991-ben.

Felirata: ISTEN DICSŐSÉGÉRE / A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE / II. JÁNOS PÁL PÁPA / MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSA EMLÉKÉRE / HATVAN SZÜLÖTTE: GÓDOR KÁLMÁN FESTŐMŰVÉSZ / NAGYLELKŰ ADOMÁNYÁBÓL ÖNTÖTTE 1991-BEN / GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐ MESTER ŐRBOTTYÁNBAN.”


Az 1898-ban felszentelt hatvani református templom tornyában két harang található, a kisebbet a felszentelés évében készítette idősebb Walser Ferenc (1927-1901), míg a nagyobbat 1927-ben ifjabb Walser Ferenc.


Az evangélikus templom két harangja Szlezák László alkotása, amelyek közül a nagyobbik, a Luther-harang, az 1935 szeptember 1-jén tartott felszentelésre készült. A kisebbik, a Béke-harang, 125 kg tömegű, 61 cm alsó átmérőjű, 1941-ben adományként készült a gyülekezetnek. Felirata az egyik oldalán „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK”, alatta a Luther-rózsa található, amely alatt olvasható: ”TÓTH FERENC ÉS CSALÁDJA ADOMÁNYÁBÓL / BÉKE HARANG”. A harang alsó pártáján: „1941. SZEPTEMBER HÓ 7. „

A harangpalást másik oldalán a következő felirat olvasható: ”BOLDOGOK A BÉKESSÉGRE IGYEKEZŐK: / MERT ŐK AZ ISTEN FIAINAK MONDTANAK” / MÁTÉ 5:9. / „HA LEHETSÉGES, AMENNYIRE RAJTATOK ÁLL, / MINDEN EMBERREL BÉKEESÉGBEN ÉLJETEK. / RÓMA 12:18.”


Az újhatvani Szent István király-plébániatemplom nagyharangját a XVIII. században készítették. Mivel a harangon sem az öntvény készítője, sem az ideje nincs feltüntetve, így a közelebbi meghatározás csak a díszítések részletes elemzésével lehetséges.

A középső hrangot és a kisharangot Szlezák László öntötte, a nagyobb méretűn ez a felirat olvasható:” ISTEN DICSŐSÉGÉRE FELAJÁNLOTTA / HATVAN TANÁR- ÉS TANÍTÓTESTÜLETE 1929. / ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ / MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN”

Millisits Máté művészettörténész