2020.06.14.
Balatoni Múzeum

Ezüsthíd – balatoni mesék, mondák

2020.06.04.
Balatoni Múzeum

Mackó úr búcsúja a Balatontól

2020.05.28.
Balatoni Múzeum

A mackók gyorsan futnak a bivalyok elől...

2020.07.08.
Jósa András Múzeum

Magyaros mente - 42 pitykével

2020.07.08.
Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum

Szegedet a paprika helyezte földünk térképére

2020.07.07.
Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeum

A kékfestés feledhetetlen mestere

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.07.
Jósa András Múzeum

A kelták csecsebecsének gyűjtötték

2020.07.07.
Déri Múzeum

A debreceni "Rajzoskola"

Balatoni Múzeum - Keszthely
Cím: 8360, Keszthely Múzeum u. 2.
Telefonszám: (83) 312-351, (83) 511-335
Nyitva tartás: K-Szo 9-16
2020.05.28.
Balatoni Múzeum
földrajz, hír, irodalom
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Sebők Zsigmond író, újságíró az 1890-es években alkotta meg Mackó Muki figuráját. Az emberi tulajdonságokkal bíró, beszélő és ruhában járó medve a korabeli Magyarország polgára: erdőbirtokos a Kárpátokban, Máramaros vidékén. Az író tisztelettel Mackó úrnak nevezi, akinek kedvenc időtöltése az utazás, és sokféle kalandban volt része.
Futás az „ördögök” elől
Ezekről a kalandokról könyvek jelentek meg a 19-20. század fordulóján, és az 1940-es évekig több kiadást megértek. Így az olvasni megtanuló kisgyerekek több generációja is élvezhette őket. 1905-ből való a „Mackó úr a Balatonon” regény, amelyet Mühlbeck Károly festőművész, grafikus illusztrált.

Lássuk, hogyan mutatja be a tavat az író!

A dőlt betűs idézetek csak kis részletek a teljes szövegből, ezekhez kapcsolódnak az utána következő kommentárok.


Folytatjuk Sebők Zsigmond népszerű meseregényének felidézését. (Aki lemaradt az előző részről, ide kattintva elolvashatja.)



Mackó úr merően nézett a vízre.
– Ej, be csöndes most a lelkem! – mormogta. – Mintha kettőt se tudna számlálni. Bezzeg, sok vizet itatott velem! Hol van a hajó? Hol van a csónak? Hol a kapitány és matrózok? Sehol! Hova tetted őket, gonosz Balaton? Hát minket hová vetettél? Ni, úgy látszik, a somogyi parton vagyunk, mert szemben velünk hegyeket és várromokat látunk. Csak volna itt valaki, aki fölvilágosítana, hol vagyunk!
– Hej, te vizi bujár, buktyá le!

Egy parasztfiú állt a parton. A Balatonon egypár fényestollú, fekete vizimadár úszott. A kiáltásra hirtelen a víz alá buktak és a víz alatt jó messzire úszva, ütötték föl újra fejüket.
Mackóék siralmas állapotukban is elnevették magukat.
– Hé, te fiúcska, szólította meg Mackó úr, – mi az a vizi bujár és mi az a buktyá le?


A történet jóra fordul. A parton fekvő Mackó urat a bocsok keltegetik. Szerencsésen magához tér, de arra, hogyan sodorta ki őket a vihar a partra, nem emlékszik. Most azonban készen állnak, hogy folytassák az utazást.

Fonyód és Balatonboglár között a déli part és a berek állataival találkoznak össze. A fekete vízimadarakat, a vöcsköket nevezi bujárnak a parasztfiú, és somogyi tájszólással kiált rájuk, hogy bukjanak le.

Boglár felé indulva, újabb furcsa madarakat látnak meg a vízben. Szarvuk is van. Zebulon, akinek különösen tetszett a madárriasztás, megismétli a megtanult kiáltást. De a szarvas bujárok nem buknak le. Zebulon követ dob rájuk – és itt az újabb veszedelem!


– Óh, jaj, ördögök jönnek! – sikoltott Dorka.
– Szaladjunk, jaj, jaj! – ordította Zebulon.

A «vízimadarak» a kődobálásra egyszerre hatalmas szörnyetegekké változtak. A fekete foltokból nagy fekete állatok lettek, amelyek bömbölve rohantak a partnak. Nem ördögök voltak, hanem bivalyok. A Balaton somogyi partján sok a bivalycsorda, lépten-nyomon lehet találkozni velük. A bivaly szereti a vizet, különösen amelyben le lehet telepedni s nyakig a vízbe guggolni.


A bivalyokon kívül más háziállatok is előfordultak ebben az időben a parton, sőt az üdülőtelepek strandjai mellett is. A közeli falvak lakói a teheneket, bikákat, ökröket, lovakat a Balatonban mosták le és itatták.

A mackók jó futók, és ezt be is bizonyítják, amikor az őket üldöző bivalyok elől menekülnek és érnek be Boglárra. A nagy fürdés utáni újabb ijedségre Mackó úr egy sört iszik a vendéglőben – és kivel találkozik össze?

Az elveszettnek hitt hajóskapitánnyal és matrózaival. Kiderül, milyen módokon lehet megmenekülni egy felborult csónakból.


– Szerencsés utat, Mackó úr, – felelte a kapitány s hozzátette:
– El ne mulassza meglátogatni a hétházat Bogláron.
– A hétházat? Mi van ott?
– A Mackó úr sok kis olvasója nyaral ott.
– Akkor egyenesen oda megyek.

Mackó úr a bocsokkal végigment a vasútmenti utcán, vett a Fischl üzletében kalapot magának, megmagyaráztatta, merre van a hétház s fölkocogott oda.
A hétház Boglár szélén, egy szép lejtős úton van, melyet lombos fák árnyékolnak. Minden udvarban susogó fa, a fák alatt futkározó gyermeksereg. De máskor. Most üres volt minden udvar.


A déli parton Siófok mellett még Balatonboglár az a falu, amit érdekességei miatt az író bemutat. A mackók az itt töltött egy nap alatt felfedezik a kirándulási, vásárlási és sport lehetőségeket.

Nagy a forgalom, hiszen áthalad rajta a vasútvonal, és révhajók közlekednek az északi partra. Kereskedői és boltjai megint Budapestre emlékeztetik Mackó urat.

A viharban elvesztett kalapját innen pótolja, a külön reklámot kapó (valóban létező) kereskedőnél.

A Hétház telep az 1890-es években a vasút feletti dombok közé épült. Az egyszerű házikók Boglár első nyaralóépületei voltak. A dombok mint kilátó- és sétahelyek a fürdővendégek kedvencei közé tartoznak, és Mackó úrék a Hétház felett meg is találják az egyiket.

Ám Zebulont megint bajba sodorja a kíváncsiság…



A teljes regény szövege pedig a Magyar Elektronikus Könyvtárban (MEK) olvasható.
Haász Gabriella