2021.04.08.
Hatvany Lajos Múzeum

A konyha művészet és kultúra

2021.04.02.
Hatvany Lajos Múzeum

Nagypéntektől húsvéthétfőig

2021.03.26.
Hatvany Lajos Múzeum

Gyümölcsoltó, fecskehozó...

2020.12.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Közel Istenhez

2021.10.18.
Déri Múzeum

Elefántok a Tiltott Városban

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
Debrecen, Erkel Ferenc, hír, hírességek, Magyarország, Munkácsy Mihály
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az asztalosgyakornok Munkácsy Mihály (1844-1900) - miután a Békés megyei Gyula városában Szamossy Elek (1826-1888) festőművésszel megismerkedett - képzőművészet iránti érdeklődése egyre inkább hivatástudattá érett.
A debreceni dalos ünnep Munkácsy grafikáján, 1868

A kezdeti évek

Az 1860-as évek hajnalán Szamossy mellett, aki vándorfestőként nemesi kastélyokban portrékat festett, tanulta ki a festés alapfogásait.1863 és 1864 között Pesten élt: a korszak kiemelkedő tájképfestőjével, Ligeti Antallal (1823-1890) alakult ki szoros, személyes és szakmai barátsága. Az idősebb pályatárs önzetlenül támogatta művésszé válását. Szakmai továbbképzését folytatva előbb Bécsben, majd Münchenben tanult. Az 1867-ben megkötött kiegyezés nyomán megalakult új önálló magyar kormány ösztöndíjat biztosított számára. Munkácsy Mihály a támogatás segítségével Franciaországba látogatott, itt megtekintette a francia fővárosban rendezett világkiállítást. 

A festő 1868-tól egyébként már - szülővárosára utalva - hivatalosan is a Munkácsy Mihály nevet használta a keresztelési anyakönyvbe bevezetett Lieb Mihály helyett.


Munkácsy, az illusztrátor

Munkácsy 1868 tavaszán befejezte müncheni tanulmányait, az év nyarát Magyarországon töltötte. Több grafikai munkát készített az 1848-49-es forradalom és szabadságharc negyven éves évfordulója tiszteletére kiadott Honvéd album számára. E könyvhöz készített illusztrációi mellett több hetilap számára képi beszámolók megalkotását vállalta.


"A debreczeni dalárünnepély"

A Vasárnapi Újság 1868. október 4-én megjelent száma majdnem egy egész oldalt szentelt a Cívis Városban 1868. szeptember 20-án megrendezett kórustalálkozónak, amelyről „A debreczeni dalárünnepély” címmel számoltak be.
Munkácsy Mihály fél oldalt betöltő rajza, a dalos ünnep hivatalos részének zárópillanatát örökítette meg. Azt a mozzanatot, amikor a színpadon elhelyezkedett kórusok és a közönség is felállva Vörösmarty Mihály (1800-1855) nagyívű, hazafias költeményét, a Szózatot éneklik. Vörösmarty versét Egressy Béni (1814-1851) zenésítette meg 1843-ban. Munkácsy rajzán az eseményt távoli nézőpontból mutatta be. Mivel az alkotáson három férfi nem a „nemzeti imádságot” énekli, hanem a rendezvénynek háttal fordulva az eget szemléli, megengedhető az a feltételezés, hogy éppen egy felemelkedő léghajóra tekintenek, amin akár a festő is tartózkodhatott.

A rajzon a dalos ünnep környezetét ezekkel a szavakkal mutatta be a Vasárnapi Újság tudósítója: „A dalcsarnok előrészét ízléses diadalív képezte, s a közreműködők számára készített félkör alakú emelvény czímerekkel, faágakkal és nemzeti lobogókkal gazdagon föl volt díszesítve. A dalcsarnokhoz érve az egyes egyletek zászlóikat két oldalt sorba állíták, s a dalárok szép rendben léptek fel a dalcsarnok padjaira, hogy ott négy hang szerint osztályozva foglalják el helyeiket. A dalversenyt rézhangszerek kísérete mellett Erkel hymnusa nyitotta meg. Az ősz maestrót szűnni nem akaró éljen fogadta, mely a hymnus végével még viharosabban ismétlődött. Ezután az egyes dalárdák verseny-előadásai következtek.”

Munkácsy Mihály rajza a hetilapban Rusz Károly fametszeteként jelent meg.
Millisits Máté