Igazi régészeti szenzációnak számít az a három honfoglalás kori sír, melyet Akasztó határában találtak meg a közelmúltban a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei. A 17-18 éves korában elhunyt harcos sírjában egy kuriózumnak számító ezüst tarsolylemezre és egy kék üvegköves aranygyűrűre is ráleltek. Ehhez hasonló tarsolylemezből a teljes Kárpát-medencében kevesebb, mint harmincat ismerünk, így egy kiemelkedően ritka leletről beszélhetünk. A tárgyakat restaurálják és izgalmas kutatások is folynak a sírok kapcsán.


A szenzációs ezüst tarsolylemezt és további leleteket december 1-jén, hétfőn 14 órakor mutatjuk be sajtótájékoztató keretében Akasztón (Akasztói Művelődési Ház, Akasztó, Fő út 71.). Az eseményre tisztelettel várjuk az újságíró kollégákat!


A sajtótájékoztatón részt vesz:

• Font Sándor, országgyűlési képviselő
• Suhajda Antal, Akasztó polgármestere
• Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének honfoglaláskoros régésze
• Wilhelm Gábor, a Katona József Múzeum osztályvezető régésze
• Kalapos Frigyes, földtulajdonos

A korábban ismeretlen, új lelőhelyet Szabó Zsolt és Dömötör József régész asszisztensek, a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel. A helyszínen feltárást, majd tervásatást szervezett a kecskeméti múzeum. Az ásatás szakmai vezetője Wilhelm Gábor osztályvezető régész volt, munkáját a múzeum munkatársai, a múzeumi önkéntesek és az akasztói önkormányzat segítették. A kutatáshoz csatlakozott Füredi Ágnes, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének honfoglaláskoros régésze is.

Igazi régészeti szenzációnak számító honfoglalás kori sírokat találtak a közelmúltban Akasztó határában. A 920-as, 930-as években elhunyt három előkelő férfi sírjait a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel, majd a múzeum szakemberei végeztek ásatást a területen. A nyughelyek állapota és gazdagsága, az ott megtalált különleges tárgyak teszik rendkívüli fontosságúvá a leletegyüttest.

Egy mai szemmel nézve igen fiatalon, 17-18 éves korában elhunyt harcos nyugodott az első sírban. A fiatalember különösen magasrangú lehetett – erre utalnak a vele együtt eltemetett tárgyak, eszközök. Óriási különlegességnek számít egy itt megtalált ezüst tarsolylemez, mely az elit rangjelző tárgyának számított ebben a korban. Ilyen leletből mindössze 29-et ismerünk, ezért kiemelkedő fontosságú a hazai és Kárpát-medencei régészet szempontjából is. Az előkelők temetkezésére jellemző módon a férfi mellé helyezték lovának fejét, lábait és bőrét – a halotti tor alkalmával az állat többi részét elfogyasztották. Az elhunyt a bal kezén kék üvegköves aranygyűrűt, varkocsában két arany karikaékszert viselt, végtagjain díszes ezüst kar- és lábperec volt. Szintén kiemelkedőek az aranyozott ezüstveretekkel díszített lószerszámai is.

Óriási szerencse, hogy a sírt nem rabolták ki, így a leggazdagabb Tisza-vidéki temetkezések közé tartozik. A sírban bizonyos selyem, bőr és fa elemek olyan kiváló állapotban maradtak meg, hogy a sírt eredeti (úgynevezett in situ) helyzetben, a talajjal együtt emelték ki a kutatók.

A második sír egy még fiatalabb, 15-16 évesen elhunyt harcost és értékes tárgyait rejtette, aki szintén magas rangú fegyveres volt. A harmadik sírban nyugvó 30-35 éves férfi különlegessége a jellegzetes 10. századi szablya, valamint itt is előkerültek például pénzekkel gazdagon díszített lószerszámok és egy ezüst karperec is. Az ebben a két sírban eltemetett férfiak valószínűleg az első harcos kíséretéhez, testőrségéhez tartozhattak.

A férfiak halálának okát és körülményeit sajnos nem ismerjük, azonban különböző kísérletek kezdődtek a genetikai állományukat illetően. Az első eredmények azt mutatják, hogy valamilyen rokoni kapcsolat állt fenn az elhunytak között; a második és harmadik férfi pedig valószínűleg apa és fia lehetett. A szenzációs leleteket további vizsgálatoknak vetik alá a szakemberek a minél pontosabb adatok megállapítása érdekében.