Nyitó kiállítások
Záró
Eseménynaptár
2020. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2020.01.22. - 2020.02.13.
Budapest
2020.01.22. - 2020.03.31.
Makó
2020.01.21. - 2020.02.20.
Győr
2020.01.18. - 2020.03.15.
Hódmezővásárhely
2020.01.17. - 2020.02.14.
Székesfehérvár
2020.01.17. - 2020.02.15.
Baja - Szentistván
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.11. - 2020.02.23.
Budapest
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2020.01.10. - 2020.02.07.
Dunaújváros
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.07.04. - 2011.07.08.
Budapest
2019.12.11.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Magyarország második világháború előtti utolsó békeéveinek társadalmát, eseményeit, gondolkodását mutatja be a Kodolányi János Egyetem és a Magyarságkutató Intézet Magyar Világ 1938-1940 címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban pénteken megnyílt kiállítása.

Trianonban olyan állapotba hozták Magyarországot, hogy életképtelen legyen, de az ország életben maradt, sőt kultúrája olyan mértékben virágzott, mint azelőtt soha: elég Bartókra, Kodályra, az első magyar Nobel-díjakra, Klebelsberg reformjaira vagy a műszaki és természettudományos eredményekre gondolni - emlékeztetett a megnyitón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Mint hozzátette, mindeközben a magyar nemzet gondoskodott az elszakított nemzettestekről is. Magyarország 1938-ban rendezte meg a Szent István-emlékévet, adott otthont az Eucharisztikus Világkongresszusnak és ekkor kezdődött meg a békés revízió is - idézte fel a miniszter.

Kásler Miklós kiemelte: a trianoni határokat békés úton sikerült "feltörni", ennek köszönhetően pedig 3,3 millió magyar került vissza, hozzáfűzte azonban azt is: az utolsó békeévekben már nagyon sokan érezték, hogy egy minden addiginál nagyobb kataklizma közeleg.

Eddig nem mutatta be ezt a korszakot önálló kiállítás, pedig érdemes megismerni az ekkor élt emberek gondolkodását, motivációit, erkölcseit - mondta el Kásler Miklós.

Szabó Péter, a Kodolányi János Egyetem rektora arra emlékeztetett, hogy a két világháború közötti időszakot a szocializmus idején egyértelműen rossz színben mutatták be, a kiállítás ezért ezt a képet szeretné ellensúlyozni.

Horváth-Lugossy Gábor, Magyarságkutató Intézet főigazgatója közölte, hogy ez az első kiállítás, amelynek szervezésében intézete részt vesz, előkészületben van azonban már a második tárlatuk is.

Nyári Gábor kurátor az MTI-nek elmondta, céljuk az volt, hogy a látogató egyfajta időutazáson vehessen részt az 1938-40 közötti évekbe, megtapasztalhassa, hogy milyen lehetőségek álltak Magyarország előtt, mielőtt belesodródott volna a második világháborúba.

Ezt az időszakot természetesen nem lehet bemutatni Trianon nélkül, a kiállítás ezért kitér az 1920-as békekötés következményeire, és hogy ebből a tragédiából a magyarság miként tudott talpraállni.

Mint hangsúlyozta, nem száraz ismeretátadásra törekedtek, hanem felépítették például a kormányzói különvonat vagy egy visszacsatolt város mását, de a magyar film Karády Katalin, Jávor Pál, Muráti Lili jelezte aranykorába is moziterem repíti vissza a látogatót.

A kiállítás bemutatja azonban az árnyoldalakat is, például a parasztság megoldatlan helyzetét, és nem feledkezik arról sem, hogy 1938-ban Magyarország közvetlenül határos lett a nemzetiszocialista Németországgal és hogy ebben az időszakban fogadták el az első két zsidótörvényt - számolt be Nyári Gábor a 2020. március 15-ig látogatható tárlatról.

(MTI)