2024. április 19. péntek
Emma
2017.06.29.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Hincz Gyula tíz éven át tartó titkos szerelmi kapcsolata ihlette azokat az rajzokat, amelyeket Aktok - Hincz Gyula titkos múzsája címmel először láthat a közönség kiállításon szombattól Budapesten a BÁV Aukciósház Apszistermében.
Hincz Gyula munkásságának eddig ismeretlen, 1958-tól 1968-ig tartó korszakából mutatnak be jelentős grafikai gyűjteményt a BÁV július végéig látható tárlatán - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
A kiállításon közel hatvan egyedi grafikát, valamint több, az 1960-as évek első feléből származó nagyméretű, olajképeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
A nagyszámú és az életmű szempontjából is sok újdonságot tartogató grafikai alkotásokban közös, hogy mindegyiket egy titkos szerelmi viszony ihlette. A közel tízéves titkos viszonyt az Iparművészeti Főiskola élére kinevezett Hincz az akkor titkárnőként ott dolgozó Bene Margittal folytatta. Majd Hincz édesanyja vetett végett a kapcsolatnak, amikor halálos ágyán, utolsó kívánságaként, megeskette fiát, hogy visszatér feleségéhez.
A tájékoztató szerint maga a műfaj ugyan nem meglepő az életműben, de az eddig ismert Hincz-aktok szinte mindegyike a mester feleségét, Neufeld Annát ábrázolják és a művészettörténészek eddig őt tartották a művész egyetlen múzsájának.
A mindig termékeny művésztől szokatlanul kevés mű maradt fenn 1958-tól 1968-ig tartó időszakból. Ma már tudni lehet, hogy ez alatt a 10 év alatt szinte csak Bene Margitot festette, az alkotások pedig a szakítás után a múzsánál maradtak. A hagyatékot jelenleg is Bene Margit örökösei és a BÁV gondozza.
Mint írják, a művek megértéséhez fontos tudni, hogy Hincznek nem lehetett gyermeke feleségétől, szeretőjének azonban két lánya is volt, így ebben a viszonyban a festő rálelhetett a keresett családra. Ez a vágy és csodálat - és vélhetőleg a tudat, hogy ez valójában mégsem az övé - visszaköszön képein.
Az aktképeken a hinczi szimbólumrendszer csúcspontjává és mozgatójává a nőiség és a termékenység válik. A várandós nőalakok, duzzadt csípők és combok, explicit módon ábrázolt összefonódó testek mind erről tesznek tanúbizonyságot.
A tárlatot több program is kíséri. Július 19-én Szemérmetlen prüdéria címmel Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, Fajgerné Dudás Andrea festőművész, Szabó Eszter Ágnes kurátor tart beszélgetést. Emellett ingyenes tárlatvezetéseken és kerekasztal beszélgetéseken ismerheti meg a közönség Hincz Gyula művészetét.
Hincz Gyula (1904-1986) kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas magyar grafikus, festő. A hatvanas évek nagy grafikus nemzedékének egyik meghatározó alakja volt. Nemcsak festményeket és rézkarcokat, hanem könyvillusztrációkat, szobrokat, murális alkotásokat, köztük üvegmozaikot, kerámiát és gobelint is készített. Számos stílusban festett, de alkotásai mindig reflektáltak a legfrissebb európai művészeti irányzatokra.
(MTI)
Hincz Gyula munkásságának eddig ismeretlen, 1958-tól 1968-ig tartó korszakából mutatnak be jelentős grafikai gyűjteményt a BÁV július végéig látható tárlatán - olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.
A kiállításon közel hatvan egyedi grafikát, valamint több, az 1960-as évek első feléből származó nagyméretű, olajképeket tekinthetnek meg az érdeklődők.
A nagyszámú és az életmű szempontjából is sok újdonságot tartogató grafikai alkotásokban közös, hogy mindegyiket egy titkos szerelmi viszony ihlette. A közel tízéves titkos viszonyt az Iparművészeti Főiskola élére kinevezett Hincz az akkor titkárnőként ott dolgozó Bene Margittal folytatta. Majd Hincz édesanyja vetett végett a kapcsolatnak, amikor halálos ágyán, utolsó kívánságaként, megeskette fiát, hogy visszatér feleségéhez.
A tájékoztató szerint maga a műfaj ugyan nem meglepő az életműben, de az eddig ismert Hincz-aktok szinte mindegyike a mester feleségét, Neufeld Annát ábrázolják és a művészettörténészek eddig őt tartották a művész egyetlen múzsájának.
A mindig termékeny művésztől szokatlanul kevés mű maradt fenn 1958-tól 1968-ig tartó időszakból. Ma már tudni lehet, hogy ez alatt a 10 év alatt szinte csak Bene Margitot festette, az alkotások pedig a szakítás után a múzsánál maradtak. A hagyatékot jelenleg is Bene Margit örökösei és a BÁV gondozza.
Mint írják, a művek megértéséhez fontos tudni, hogy Hincznek nem lehetett gyermeke feleségétől, szeretőjének azonban két lánya is volt, így ebben a viszonyban a festő rálelhetett a keresett családra. Ez a vágy és csodálat - és vélhetőleg a tudat, hogy ez valójában mégsem az övé - visszaköszön képein.
Az aktképeken a hinczi szimbólumrendszer csúcspontjává és mozgatójává a nőiség és a termékenység válik. A várandós nőalakok, duzzadt csípők és combok, explicit módon ábrázolt összefonódó testek mind erről tesznek tanúbizonyságot.
A tárlatot több program is kíséri. Július 19-én Szemérmetlen prüdéria címmel Hevesi Krisztina szexuálpszichológus, Fajgerné Dudás Andrea festőművész, Szabó Eszter Ágnes kurátor tart beszélgetést. Emellett ingyenes tárlatvezetéseken és kerekasztal beszélgetéseken ismerheti meg a közönség Hincz Gyula művészetét.
Hincz Gyula (1904-1986) kétszeres Kossuth-díjas és Munkácsy-díjas magyar grafikus, festő. A hatvanas évek nagy grafikus nemzedékének egyik meghatározó alakja volt. Nemcsak festményeket és rézkarcokat, hanem könyvillusztrációkat, szobrokat, murális alkotásokat, köztük üvegmozaikot, kerámiát és gobelint is készített. Számos stílusban festett, de alkotásai mindig reflektáltak a legfrissebb európai művészeti irányzatokra.
(MTI)
|
|
