Csaknem 80 év után újra látogatható a Szépművészeti Múzeum három, a legfontosabb építészeti stílusjegyeket megidéző impozáns nagy csarnoka. A Reneszánsz-, valamint a 2018-ban, az átfogó rekonstrukciónak köszönhetően megnyílt Román mellett, péntektől a most felújított, csaknem 800 négyzetméteres Barokk Csarnokot is birtokba veheti a nagyközönség. A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva.

A most megnyílt Barokk Csarnok a múzeumi épület átfogó felújításnak és modernizációjának köszönhetően újult meg. Az intézmény városligeti szárnyának felújítása ezzel gyakorlatilag befejeződött, az épület rekonstrukciójának utolsó szakaszában a múlt év végén a Régi Képtár 17. századi, tavasszal pedig a 18. századi művészetet bemutató kiállítóterei nyíltak meg a látogatók elől.

A most megnyílt múzeumi térben mintegy negyven, a csarnok építészeti stílusához kapcsolódó szobrot és domborművet is megcsodálhatnak a látogatók, köztük az itáliai öntőműhelyek kisbronzait, valamint velencei mesterek márványból és fából faragott remekműveit. A szobrok mellett, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő itáliai, spanyol és német kollekcióból kiválasztott közel harminc festménnyel is találkozhat itt a közönség, ezeken a műtárgyakon keresztül a barokk festészet stiláris sokszínűségéről és tematikus gazdagságáról kaphatnak képet a látogatók.

A három nagy múzeumi tér utoljára 80 éve volt egyidejűleg nyitva. Ekkor, a II. világháborúban, Budapest ostromakor a Román Csarnok megsérült, lezárták, később raktárként használták, csak 2018-ban nyílt meg a látogatók előtt, az elmúlt években azonban a felújítás alatt lévő Barokk Csarnokot nem láthatta a közönség.

A Szépművészeti 2015-ben kezdődő felújítását és modernizációját 2020-ban a legjelentősebb európai műemlékhelyreállítási díjjal, Europa Nostra-díjjal ismerték el.

Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeum építészeti stílusokat megjelenítő, historizáló belső terei – a Román, a Reneszánsz és a Barokk Csarnok – közül a barokk művészetet bemutató csarnok idézi fel a korban hozzánk legközelebb álló stílust. Az eredeti tervek szerint ennek a térnek nemcsak a kialakítása emlékeztetett volna a 17–18. század művészetére, de az ebben a korszakban készült híres szobrok gipszmásolatai is ide kerültek volna. A Barokk Csarnok belső dekorációjának tervezése során az is felmerült, hogy a Román és Reneszánsz Csarnokhoz hasonló díszes festést kapjon. Ez végül nem valósult meg, csak az aranyozott stukkódekoráció készült el és a barokk szobrok másolatainak beszerzése is elmaradt. Így a tér kezdetben nem is kiállítótérként, hanem a gipszmásolatok és modern szobrok raktáraként működött.