A Tápió-patak növény és állatvilágát a néprajzi háztól induló tanösvény segítségével ismerhetik meg az érdeklődők. A névadás nem véletlen műve, hiszen közvetlenül az első állomásnál egy fehér gólya pár fészkel. A túra további részei kitűnő táplálkozó helyül szolgálnak e madárnak, amely Európa jelentős részén már a kipusztulás szélére sodródott. A gólyát a magyar nép legkedvesebb madarának tartjuk.

A tápiószelei zsellérház melléképületében a régi falusi mesterségek eszközeit, emlékeit mutatják be. Az első helyiségben Szántha József helyi kovács műhelyének teljes felszerelése látható. A bőrfújtató, a vas tűzpad, az üllő és a nagy álló fúró mellett sok-sok fogó és idom segítette a kovács munkáját. Régi fotók ismertetik a műhely berendezésének eredeti elhelyezését. A kováccsal szoros együttműködésben dolgozó bognár szerszámai, a kis és nagy fafúrók is megtekinthetők itt.

A vályogfalú, nádtetős lakóház három helyiségre tagozódik. A bejárat a konyhába vezet, ahol szemben berakott tűzhely, rajta vaslábas, vasaló, valamint vaslábon tál áll. A tűzhely előtti vizespadon korsó, kanna és sajtár (fejőedény) sorakozik. Konyhaasztal, hokedli, kredenc, mosdóasztal alkotja még a kicsiny konyha berendezését. A falakon hagyományos konyhai fém- és cserép eszközök és falvédők találhatók.