Eseménynaptár
2025. január
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2024.12.19. - 2024.12.19.
Sepsiszentgyörgy
2024.11.30. - 2025.06.29.
Székesfehérvár
2024.11.28. - 2024.11.28.
Budapest
2024.11.23. - 2024.11.23.
Pécs
2024.11.21. - 2024.12.21.
Budapest
2024.11.16. - 2024.11.16.
Pécs
2024.11.15. - 2024.11.17.
Fehérvárcsurgó
2024.11.12. - 2024.11.12.
Szolnok
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.11.10. - 2024.11.10.
Budapest
2024.11.10. - 2024.11.10.
Szentendre
2024.10.29. - 2025.02.09.
Budapest
2024.10.18. - 2024.11.22.
Dunaújváros
2024.09.29. - 2024.10.27.
Veszprém
2024.09.27. - 2024.10.27.
Szombathely
2024.09.20. - 2025.01.31.
Budapest
2024.09.18. - 2024.10.18.
Veszprém
2024.09.13. - 2024.12.13.
Szeged
2024.09.13. - 2024.11.24.
Sepsiszentgyörgy
Arnold Ház - Magyaregregy - Márévár
Arnold Ház
Cím: 7332, Magyaregregy - Márévár Rákóczi F. u. 57.
Telefonszám: (72) 420-534
Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján
Bonyhádtól 22 kilométerre, délre találjuk a Boldogasszony-völgyében, a Mecsek lábánál, a baranyai Völgység egyik legszebb fekvésű községét, Magyaregregyet.

A környék a római időkben is lakott volt, egy 1554-ből származó írásos emlék már Egregy néven említi, amely az éger fanévre utal. A török uralom alatt végig lakott település maradt. Német lakosai a 18. század végén, a 19. század elején költöztek ide.

A vidék szépsége számos tudóst, írót bűvölt el. Magyaregregy határában játszódik Gárdonyi Géza Egri csillagok c. regényének nyitó jelenete, és a múltat idézi a falu fölé magasodó Márévár is, amely egy kellemes erdei séta végállomása.

A település néprajzi kincseit Csernavölgyi Endréné tanárnő vezetésével gyűjtötték össze közel 40 éve az akkori honismereti szakkör tagjai. Először a régi iskolában állították ki, jelenlegi helyére az Arnold Házba l997-ben került a gyűjtemény.

Az Arnold család ősei a szomszédos Kisújbánya német fakitermelő lakosai között találhatók. Az 1800-as évek második felében Magyaregregyre kerülve kitartó szorgalommal különféle foglalkozásokba kezdtek, ám igazán sikerre az 1930-as években Arnold Ádám vitte az apai vállalkozásokat, a mészárszéket és a kocsmát. Nagy mezőgazdasági beruházásaik nyomán (pl. cséplőgép, önjáró gőzkazánnal) a környék számos gazdája dolgoztatott velük, illetve sok egyszerű napszámos jutott munkához.

A kocsmához kétágyas vendégszoba is tartozott, mely egész évben foglalt volt. A kocsma gyakorlatilag záróra nélkül működött, sőt a tulajdonosok egy füvészkönyv alapján készült gyógyszerekkel, beszélgetéssel gyógyították a hozzájuk betérők testi-lelki bajait. A mészárszék mindig friss termékeket árusított. A sikertörténetnek végérvényesen az 1950-es év vetett véget, amikor Arnold Ádámot kuláklistára vették, és minden vagyonától megfosztották.

Az épület az 1980-as években a községé lett, ma kultúrház és kiállítóhely működik benne. Mezőgazdasági és háztartási eszközök, szobaberendezés, iskolatörténeti emlékek tekinthetők meg abban a helyiségben, amely egykor a kocsma vendégszobája volt. Eredeti helyén és állapotában tekinthető meg az Arnold-féle mészárszék a 30-as évekből.