Eseménynaptár
2026. április
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
2026.04.16. - 2026.04.16.
Sepsiszentgyörgy
2026.04.14. - 2026.09.06.
Budapest
2026.04.14. - 2026.12.22.
Budapest
2026.04.14. - 2026.05.31.
Szeged
2026.03.22. - 2026.03.22.
Budapest
2026.03.20. - 2026.04.19.
Szombathely
2026.03.12. - 2026.05.10.
Fülek
2026.03.12. - 2026.09.20.
Érd
2026.03.10. - 2026.04.10.
Fehérvárcsurgó
2026.03.08. - 2026.03.08.
Szombathely
2026.03.07. - 2026.06.21.
Szeged
2026.03.06. - 2026.03.25.
Sepsiszentgyörgy
2026.02.27. - 2026.02.27.
Budapest
2026.02.12. - 2026.02.17.
Szombathely
2026.02.06. - 2026.02.06.
Dunaújváros
2026.02.04. - 2026.02.04.
Sepsiszentgyörgy
2026.02.03. - 2026.02.03.
Tatabánya
2026.01.29. - 2026.01.29.
Szombathely
2026.01.27. - 2026.01.27.
Komárom
Kossuth Filmszínház Galéria - Mohács
A galéria épülete
Cím: 7700, Mohács Deák tér 3.
Telefonszám: (69) 311-031, (69) 510-477
Nyitva tartás: H-Szo 10-16
A kiállítás már nem tekinthető meg.
2008.02.01. - 2008.03.02.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
300 HUF
Belépő diákoknak
(14 éven felüli)
200 HUF
Belépő gyermekeknek
(14 éven alul)
100 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
200 HUF
Talán a Mohácsra legjellemzőbb, másutt nemigen megtalálható két mesterség a feketekerámia készítés és a busóálarc faragás.
Baráth Roland alkotása
Mohács a kárpát-medencei fazekasság egyik történelmi centruma, nevezetes helye. A 18-19. században a helybeli fazekasok, kályhások és agyagpipa gyártók mellett legnagyobb számban a fekete edényt készítő korsósok dolgoztak itt, akik 1803-tól már önálló céhben működtek. Ma Mohácson és térségében 5-6 mester készíti még - több lábon állva ugyan, és sok más mellett - hagyományos redukciós eljárással a mohácsi feketekerámiát, amely markánsan megkülönböztethető a nádudvari vagy korondi rokonától. A mai korsósok magas szakmai színvonalon készítik zömében dísztárgyaikat, amit jól jelez, hogy szinte mindenki rendelkezik a Népi Iparművész, vagy a Népművészet Ifjú Mestere címmel, illetve nívódíjjal, kiállítások fő- és különdíjával.

A busóálarc faragás - tisztán, mint önálló népművészeti ág vagy mesterség - igazán a huszadik században, az idegenforgalom medrébe terelődő népszokás idején kezdett kialakulni, s az ötvenes-hatvanas években a filmezések és a Baranyai Vasárnapok idején erősödött meg s tart máig, ám sohasem vált megélhetést is nyújtó kézműves mesterséggé. Megmaradt a téli időszakhoz kötődő, a farsangra való készülődés jellegzetes mohácsi tevékenységének. A legügyesebb és legtermelékenyebb faragókból természetes módon az idők során kinevelődtek a mesterek, akik közül néhai Kalkán Mátyás, a Népművészet Mestere, Késity György, a Kanizsai Dorottya Múzeum egykori restaurátora és a mai faragók rangidős sokác mestere, Kunovszky János a legautentikusabb népművészek. A fiatalabb és már nemcsak a sokác népcsoporthoz tartozó maszkfaragók közül a bemutató műhelyében egész évben felkereshető Englert Antal nyerte el a Népi Iparművész címet, s néhányan rendelkeznek hivatalosan zsűrizett maszkokkal.

A busójárási kellékek - kereplők, tollasbuzogányok stb. - készítésében napjainkban a városban immár több évtizede letelepedett, s szintén a Népművészet Mestere címmel kitüntetett fafaragó, Grebenár Andor jeleskedik.

Jelen kiállítás válogatás a mai aktív mesterek, többségében a fiatalabb generáció munkáiból, jelezvén azt, hogy Mohácson továbbra is él a népművészet.