Az emberiség közel tízezer éve gyakorolja a szövés mesterségét, szőttest készít ruhának, szépíti vele házát, vagy akár művészien szövi bele álmait. A fonás-szövés nehéz mesterség volt, az alapanyag megtermelésétől, begyűjtésétől kezdve a fonáson keresztül a kész szőttesig. A gőzgépek elterjedésével a fonást és szövést is gépesíteni kezdték, oly mértékben, hogy mára a kézi fonás szinte teljesen kihalt, s a kézi szövés is ritka foglakozássá vált. Ma Magyarországon egyetlen takácsmester működik, Illyés Gyula Pusztaszentlászlón. Hivatásszerűen, mintegy nyolcvan-száz iparművész, kisiparos folytatja ezt a szakmát.

A kiállítás kizárólag kézzel szőtt textileket mutat be, ízelítőt nyújtva a múltban készült takácsmunkákból, melyek a mindennapi élet használati tárgyai voltak, továbbá a jelenkor alkotóinak, egyrészt használati, másrészt díszítő céllal készült alkotásaiból.

Külön érdekesség a bemutatott két torontáli szőnyeg, a székely festékesek és a kilim szőnyegek.

A kiállításban helyet kapott két szövőszék, egy 19. századi és egy, ami most készült; mindkettő működőképes állapotban. A szövőszék készítője, Lőrincz Péter bemutatókat tart, melyek a kiállítás időtartama alatt a következő időpontokban, előzetes egyeztetéssel látogathatók. (2002. január 31., február 14., február 28., március 14., március 28., április 11.)