Kiállításunk az ókori Korea sírfestészetéből ad ízelítőt. A falfestmények a koreai Három Állam korából (i.e. 57 - i.sz. 668), közülük a legészakibb és legprosperálóbb királyság, Kogurja területéről származnak. Mivel Korea e régmúlt századaiból kevés tárgyi emlék maradt fenn, a kultúrtörténeti kutatások legfőbb forrásául a régészet és a sírfeltárások szolgálnak; a Három Állam korát ezért "Régi Sírok Korának" is nevezik.

A festészeten és a sírépítészeten túl a viselettörténetre, a tárgykultúrára, a történelmi kapcsolatokra - a kínai, illetve az észak-ázsiai szomszédos népek kultúrájának kölcsönös hatásaira - is fényt derítő Kogurja-kori sírfestészet jelentőségét mutatja, hogy a Kogurja falfestményes sírokat az UNESCO nemrégiben a világörökség részévé nyilvánította.

A Phjangjától - a mai Észak-Korea fővárosától - kb. 120 km-re délre, a mai Hwánghe-tartomány Ánák járásában található sírt 1949-ben, földmunkák végzése közben fedezték fel. Terjedelmében és felépítésében a legnagyobb a feltárt többsírkamrás, falfestményes Kogurja sírok között, amely a Kínából i. sz. 336-ban kegyvesztettként elmenekült Tongszu generális és felesége temetkezési helyéül szolgált. A szerkezete és díszítettsége miatt modellértékűnek számító sír kőtáblákból épült falait körben festmények borítják, melyek a generálist és generálisnét, udvartartásukat, annak mindennapi tevékenységeit, valamint a generálist kísérő impozáns felvonulási menetet ábrázolják.

Kiállításunkon megépítjük a sír eredeti méretű makettjét, s ebben helyezzük el a sírfestmények mérethű másolatait. Látogatóink így egyszerre kaphatnak képet az ókori Korea sírépítészetéről, sírfestészetéről, a festményeken keresztül a korszak előkelőinek mindennapi életéről, s élhetik bele magukat - a lesötétített kamrákban, bányászlámpával a fejükön - e távoli civilizáció halotti kultuszának sajátos világába. A tárlat további termeiben Korea történeti-művészettörténeti kontextusában helyezzük el Tongszu generális sírját, különös tekintettel a halotti kultusz sajátosságaira.

Külön érdekesség a falfestménymásolatok múzeumunkba kerülésének története. A sír falfestményeiről az 50-es években a Phjangjángi Magyar Nagykövetség felkérésére az archeológiai festőként jól ismert Chong Hyon-ung koreai festőművész készített mérethű reprodukciókat a helyszínen. A kilenc festményből álló reprodukció-sorozat 1955 decemberében került a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum Koreai Gyűjteményébe a Kultúrkapcsolatok Intézete ajándékaként.

A sírkamra megépítésével és a festménymásolatoknak az eredeti építészeti környezetüket érzékeltető bemutatásával egy térben és időben távoli, ma különösen nehezen megközelíthető világba kívánunk élményszerű bepillantást adni.