A Budapesti Történeti Múzeum részeként működő Fővárosi Képtár mintegy 40 ezer darabot számláló, országos jelentőségű képzőművészeti gyűjteménye a Kiscelli Múzeum épületében található, ám állandó kiállítás híján műtárgyai csak alkalmanként láthatók.

Ezt az űrt tölti be A főváros képtára – Művek és történetek című időszaki kiállítás, amely a magyar modernizmus születésétől napjainkig terjedő, közel 150 műből álló válogatást mutat be. Átfogó képet nyújt a magyar művészet történetéről a 19. század végétől a kortársakig, ez azonban csak egyike a tárlat által felajánlott elbeszéléseknek. A több mint 100 kiállító művész – akiknek közel egyharmada női alkotó – között olyan ismert nevek találhatók, mint Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József, Lesznai Anna, Vaszary János, Bortnyik Sándor, Ferenczy Noémi, Reigl Judit, Vera Molnar, Ország Lili, Ladik Katalin, Lakner László, Maurer Dóra, Chilf Mária, Eperjesi Ágnes vagy Szíj Kamilla.

A 10 tematikus egységből álló kiállításon erős hangsúlyokat kap a női alkotók szereplehetőségeinek alakulása, a háborúk okozta szakadások, az itthonmaradás és az emigráció dilemmái, a társadalmi normákon és a művészettörténeti kánonon kívül rekedtek pozíciói. Az elrendezés nem követ szigorú kronológiát. A Fővárosi Képtár kurátori csapatának tagjai sokféle nézőpontot vetettek fel, s ezek sajátos hangsúlyokat, szokatlannak tűnő együtteseket eredményeztek. Így például a 20. század eleji alkotások között a 90-es vagy a 2010-es években készült művek is feltűnnek. Az izgalmas társítások és a több ponton szándékosan nyitva hagyott kérdések választási lehetőségeket kínálnak, közös gondolkodásra hívják a látogatót. A falszövegek és a műtárgyakat kísérő, bővített feliratok is több szálat vetnek fel: nemcsak az adott alkotásról szólnak, hanem arra is kitérnek, hogy a mű mikor és hogyan került a gyűjteménybe, ezáltal kritikai szemmel láttatják az intézmény mindenkori történetét.

A gyűjtemény nem választható le az intézményről, keletkezéstörténete és napjainkig tartó folyamatos formálódása, gyarapodása összefonódik a képtár történetével. A kiállítás installációja tudatosan idézi meg az ötven évvel ezelőtt, 1977-ben a Budapesti Történeti Múzeumban ugyanebben a térben rendezett tárlat arculatát, amely először tárta a nagyközönség elé, hogy milyen kivételes modern gyűjtemény épül a fővárosban.