A hunok kiemelt szerepet foglalnak el a magyar történelmi köztudatban, ugyanakkor a róluk való gondolkodásmódot sokkal inkább formálja a magyar történeti mondavilág közoktatásban megismert vetülete, és a szépirodalmi feldolgozások, mint a tényleges történeti és régészeti kutatás eredményei. Sokszor ez az információhiány tévkoncepciók, a tudományosság határmezsgyéjén mozgó álláspontok elterjedésének is teret nyit.

Az „Arany, ezüst, vas” című kiállítás azt a célt tűzi maga elé, hogy a hunok régészeti hagyatékának minél szélesebb keresztmetszetét nyújtva mutassa be ennek a népnek az anyagi kultúráját és történeti valóságát. A kiállítás a lószerszámzat és életmód, temetkezés, hitvilág, rituálé, római kapcsolatok témakörök köré csoportosítva mutatja be az európai hunokat, a kárpát-medencei régészeti örökségük tárgyi kultúrájából kiindulva. A két nagy hun halotti áldozati lelet, a szeged-nagyszéksósi és a pécs, nagykozár-üszögpusztai nemesfém tárgyai, valamint a hunoknak küldött római aranyadó részét képező szikáncsi érmék mellett, az árpás-dombiföldi és szirmabesenyői temetkezések, valamint a kapolcsi előkelő germán női sír is bemutatásra kerül. Az érdeklődők láthatnak olyan különleges hun kori tárgyakat is, mint a kistokaji cikádák vagy a rádpusztai üst másolata, és az 5. századi koponyatorzítás szokásával is szembesülhetnek.

A tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum és a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum együttműködésében valósul meg.