A 18. század végére a gazdasági élet irányítását kezükben tartó kereskedőcsaládok a város vezetésében is meghatározó szerepet kaptak. Kialakulóban volt az új társadalmi elit, amely már a nagyvárosi polgárságot tekintette mintának. Az új városkép kialakításában meghatározó szerepük volt a külföldről érkezett építőmestereknek. A 19. század első felében épült fel a Nagytemplom, a Református Kollégium és a Városháza is.

A nagyerdei Fürdőház mint a társasági élet színtere

A természetes vizekben szűkölködő Debrecenben van Közép-Európa egyik legszebb gyógyfürdője, amelyet fák és virágok ölelnek körül. Története közel kétszáz évre nyúlik vissza, az állandóságot hirdetve ma is áll az egyszerűségében is gyönyörű, klasszicista stílusú épület, a régi Fürdőház, a mai Vigadó. Debrecen 1820-ban vette először fontolóra a „Feredőház” építésének tervét, amely1826-ban készült el.

Polgári szalon

A polgárosodó Debrecen képét, hangulatát értékes műtárgyak jelenítik meg a látogatók előtt. Akad itt empire stílusú, porcelán berakással díszített cserépkályha, írószekrények, köztük egy urna alakú, amely formája, díszítése és egyedisége miatt a gyűjtemény egyik legértékesebb darabja. Láthatunk emellett pergamen és bőrkeretbe foglalt tükröt, szekrényórát, gyöngyház markolatú, vésett oroszlánfejben végződő díszmagyar kardot, de színes, rózsás gyöngyfüzérrel ékített üvegpoharat is.