Tavaly nyílt meg először Apfel Ágnes természetfotóiból kiállítás a zebegényi Könyvtár Galériában, amelyet mestere Imre Tamás fotóművész nyitott meg. Terveink szerint a mostani szobi kiállítását is ő nyitotta volna meg, de ezt váratlan betegsége nem tette lehetővé.

A Duna-folyam az útja során sok kanyarulattal rendelkezik, ezek egyike és leghíresebb, legismertebb a Visegrádi-Dunakanyar. Ide született Apfel Ágnes, aki már gyermekként tekinthetett fel Kisorosziból Visegrádra és a Börzsönyre. Tanulmányait Zebegényben kezdte el, amelyet a Dunakanyar legszebb településének tart, és máig ott él.

A természet szeretet gyerekkorában észrevétlenül ivódott belé, benne élt, tanult, játszott, sétált és túrázott. A fotózásssal hat éve kezdett el komolyabban foglalkozni, amikor megkapta első, azóta is egyetlen féltve őrzött tükörreflexes fényképezőgépét.

A természetfényképezés sok tanulást, komoly kitartást igénylő feladat, amelyhez nagy türelemre, és olykor szerencsére is van szükség. Mint sokan, először könyvekből próbált tanulni, később a Fotooktatas.hu tanfolyamain igyekezett elsajátítani ennek minden csínyját-bínját.

2011 óta tagja a Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesületének, 2013-ban vett részt először pályázatokon. A V. MILVUS természetfotó pályázaton a Hajnal c. képe kiállításra került.
Az Oasis Photo Contest 2013 nemzetközi természetfotó pályázaton Dicséretre méltó díjat kapott a Család című fotója.

A Varázslatos Magyarország fotópályázaton a 2013-as évben 4 fotóval vett részt a kiállításban, 3 képe nyert el díjat, az egész évi rangsorban a 8. helyén végzett, és az egyéb kategória 2. helyezettje lett.
A 2014. évben két képe kapott díjat, az I. Transnatura Nemzetközi Természetfotó pályázaton kiállításra került a Szitakötők című képe. Ugyanebben az évben az Év természetfotósa pályázaton a Hajnal című képe a Magasra értékelt fotó díját kapta.

Találunk tőle képet az interneten megjelenő Természetfotó Magazinban, és a Duna-Ipoly Nemzeti Park albumban.

A természetfotózás minden ága érdekli, de igazán a lepkék és a növények varázsolják el. Azt mondja magáról:

...a fényképezőgéppel a kezemben elvesztem az időérzékem, és a keresőben egy másik, csodás világ tárul elém... nincs nagyszerűbb dolog, mint ülni egy réten, nézni egy pillangót, ahogy körbetáncolja azt a gyönyörű virágot, és persze ezt visszaadni egy fotón igazi kihívás. És ha a fotóm láttán egyszer, csak egy pillanatra is valaki átéli, már megérte.

Én a kiállítás rendezése során több ilyen pillanatot is átéltem, és erős a gyanúm, hogy ezzel Önök is így lesznek.