Valóságos mesevilágba csöppen az a látogató, aki múzeumlátogatásra adja a fejét és felkeresi a kisvárdai Rétközi Múzeumot. A „Kerek az én szoknyám alja..." címmel megrendezett néprajzi kiállítás ugyanis egy hajdani falu kicsinyített másával varázsolja el nézőit. A 8 x 2 méteres terepasztalon felépített falusi enteriőr érdekes és vonzó látványosságot kínál nemcsak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is.

S hogy mi látható ebben a liliputi falucskában? Templom haranglábbal, nádtetős ház gémeskúttal, földút mentén sorakozó házak ballagó ökrösszekérrel, csőszkunyhó szénaboglyával, kaszálón és virágos réten át kanyargó folyócska, és mindenekelőtt XX. század eleji viseletekbe öltöztetett babák. Láthatunk itt régi gyerekruhácskában, kantusban játszadozó gyerekeket éppúgy, mint kaszáját fenő bőgatyás-surcos parasztembert, vászonruhás pásztorgyereket, utcai kapkodóruhában piacra siető nyírségi leányt éppúgy, mint templomba igyekvő ünneplős lányokat, legényeket. A bőszoknyás geszterédi, érpataki, bökönyi és bashalmi népviseletek mellett érdekes kontrasztot alkot a városias ünneplőbe kiöltözött kisvárdai lánybaba és a szintén polgári ruházatú tirpák leány.

A kiállítás egyik újdonsága éppen az, hogy az egykori Szabolcs megye rég letűnt viseleteit mutatja be, amelyeket néprajzi leírások és archív fotók segítségével rekonstruáltak, ilyen módon őrizve meg őket az utókor számára. A másik újdonság, hogy a babák nem vitrinekben, üveg mögött vannak kiállítva, hanem a paraszti életformát tükröző valósághű, mégis mesei hangulatot árasztó környezetben. Vagyis a kiállítás amellett, hogy néprajzi hitelességű képet ad dédanyáink öltözeteiről és életmódjáról, egyben maradandó élményt is nyújt a látogatónak. Kisvárda újabb közönségcsalogató látnivalóval gyarapodott, amelyet nemcsak a helyieknek és a környékbelieknek, hanem a távolabbról idelátogatóknak is érdemes megtekinteniük.