A régi veszprémiek emlékezetében a Cserhát falusias jellegű, zegzugos utcákkal szabdalt, főként iparosok lakta városrész volt. Az 1965-ben indult városrendezésnek köszönhetően ma a kilencemeletes toronyépület, a négyemeletes sorházak, a Lordok Háza, a Hotel, a húszemeletes, a Vár Áruház, a Lovassy Gimnázium épületei határozzák meg arculatát, és főként mint kereskedelmi központ és lakótelep él a köztudatban. A Laczkó Dezső Múzeum a veszprémi közgyűjteményekkel és civilekkel összefogva egy várostörténeti kiállítássorozat első állomásaként mutatja be a Cserhátot, megidézve a városrész egykori hangulatát, végigkövetve a bontás és újjáépítés fázisait, és kitérve a jelenleg is zajló átalakulásra.

A kiállítás az 1965 előtti városrészt korabeli térképek és gazdag fotódokumentáció segítségével teszi mintegy bejárhatóvá, régi cserháti családok történetével hozza közelebb a látogatókhoz. A tárlat keresi a 20. század második felében zajló városrendezés mozgatórugóit, és bemutat a nagyközönség számára kevéssé ismert terveket is. A kiállításban helyet kapnak a régészeti feltárások leletei, és választ ad arra is, hogy miért rendelkezünk olyan kevés ismerettel a Cserhát területére eső középkori településről, a Szent Iván-szegről.

A kiállítás és a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat szeretné felhívni a figyelmet a lakókörnyezet értékőrző, emberi viselkedés- és identitásformáló szerepére, arra, hogy a városi térszerkezet és az épületek hagyományt őriznek és jelentést hordoznak, amit sem a városkutatás, sem a várostervezés során nem lehet figyelmen kívül hagyni.