Szegvár történelmének egyik jelentős eseménye volt, amikor Kossuth Lajos alföldi toborzó körútja során 1848. október 2-án kíséretével megérkezett, hogy lelkesítő beszédet mondjon. A korabeli írott források bizonyítják, hogy a sorozáson többen megjelentek a falubeliek közül, még olyanok is jelentkeztek, akik egészségi állapotuk miatt nem voltak alkalmasak harcolni. A szabadságharc bukása után a községet is megszállták a császári csapatok, de a lelkes falusiak a fegyverrejtegetéstől sem riadtak vissza.

Kossuthot emigrációja után még sokáig hazavárták a szegváriak, levelükre dedikált fényképet küldött válaszul. Halálakor (1894-ben) Szegvár népe mélyen meggyászolta a hazafit, akinek koporsóját ezrek kísérték utolsó útjára. A temetési szertartás után, 1894. november 14-én a község elöljáróinak tisztelete jeléül a vármegyeháza nagytermében fogadást rendeztek, ahol egyik fia, Kossuth Ferenc a szegény sorsú helybeli gyerekek támogatására alapítványt hozott létre. A Kossuth név így az ifjabb generációk szívébe is bevésődött.