A kiállítás a hagyományos gyergyó-vidéki népviselet XIX. század végi, illetve XX. század eleji értékes darabjait mutatja be. A huszonegy teljes viselet mellett, a megtekinthető a hagyományos házi textilkészítés számos eszköze is, a kender-, len- és gyapjúfeldolgozástól a fonáson át a szövés, illetve a tisztítás mozzanatáig.

A kiállított viselet-együttesek a Gyergyói-medence különböző településeiről, falvaiból származnak, ezek sorrendben: Gyergyócsomafalva, Gyergyóújfalu, Gyergyószentmiklós, Kilyénfalva, Gyergyóremete, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Vasláb. A teljes viselet-együtteseket kiegészítik azok a különálló, értékes és szép darabok, melyek további településeket képviselnek: Tekerőpatakot, Szárhegyet, Borzontot. Etnikai szempontból négy csoportba osztható a bemutatott viselet-anyag: a székely viselet mellett csángó, román és cigány viseletet is láthatnak vendégeink.

Igyekszünk érzékeltetni azokat a jelentéseket, amelyeket a székely viselet önmagában hordoz: a díszítés/színezés részletei többé-kevésbé megkülönböztető funkcióval bírnak viselőjük társadalmi/gazdasági helyzetének, életkorának függvényében, illetve a származási hely (település), valamint az évszak, avagy a jeles ünnepi időszak szerint. Így például a fiatal leányok rokolyája, öltözete színesebb az idősebb generációkénál; ugyanakkor a böjti időszakban kevésbé hivalkodó színek uralkodnak a női viselet díszítésén.

Továbbá, igyekszünk olyan fényben megvilágítani vidékünk hagyományos viseletét, hogy annak hatására a helyi közönség a saját portáján gyakorta őrzött, de esetenként föl nem becsült, értékelt viselet-elemeket újraértékelje, és a jövőben tárolásukra, megőrzésükre nagyobb gondot fordítson. A kiállítást megelőző tárgygyűjtések alkalmával ugyanis számtalanszor tapasztaltuk, hogy értékes darabok sínylődnek, enyésznek el: az értéktelennek ítélt, a napjaink társadalmi, gazdasági, esztétikai kontextusaitól már régóta elidegenedett viseletet gyakran eltüzelik, megsemmisítik.