Már a Duna Gőzhajózási Társaság idejében, a 20. század elején megszületett földalatti bányakomplexum létesítésének ötlete 1981-ben valósult meg, a Mecseki Szénbányák, a Mecseki Ércbányászati Vállat és a Bányászati Aknamélyítő Vállalat közreműködésével. Pécs belvárosában, a Káptalan utca és a Janus Pannonius utca között húzódó egykori bortároló pincerendszer átépítésével és berendezésével készült el a 400 méter hosszú, 1050 m2 területű földalatti kiállítótér.

Ez a "bánya" (bányamakett, M = 1:1) a város szívéből, a Vasarelly Múzeum udvaráról közelíthető meg. A kiállítás a barna kőszén, és az uránérc bányászatának, továbbá az aknamélyítésnek a bányatereit, bányászati eszközeit és gépeit szemlélteti. Mindez kiegészül a bányatermékek geológiai ismereteivel, jellegzetes ásvány és kőzetmintáival.

A kiállítás Magyarország és a Mecsek hegység földalatti térképével, a kőzetrétegek földtani korát és kőzetrendszertani besorolását bemutató táblázatokkal, valamint Baranya megye ásványi nyersanyagtérképével kezdődik. A "bánya" szintjére érkezve az ásványbemutató, magyarországi kőzetmintákkal Magyarország ásványi anyagait, valamint a Délkelet Dunántúl kőszén- és ércelőfordulásait szemlélteti. A különböző hazai kőzetek mintaanyaga rendszertani alapelvek szerint tárlókba rendezve csodálható. Még ezen a szinten lehet megismerkedni a bányászat régi munkaeszközeivel: szívlapát, kézi működtetésű szénfúró, kézi működtetésű szellőztető, csákány, sűrített levegős fejtőkalapács.

A "bánya termelő szintjére" a lejtős szállítóvágaton, a szállítás eszközei mellett haladva érkezik le a látogató. Először az aknamélyítés bányászati eszközei, a pneumatikus kőzetmarkoló-rakodó, a szállító bödön (anyag- és személyszállításra), majd a munkahelyre telepített Craelius típusú fúrógép, később falazott aknaszelvény és falazott vágatbiztosítás falazó sablonnal látható.

A szénbányászat bányászati eszközei a baloldali vágatban sorakoznak. A négyszög szelvényű ácsolattal (völgyelt kötésű) biztosított gurító, a trapéz szelvényű vágatelágazás, vágat és elővájási vájvég, a fa biztosítású "szászvári" kamrafejtés billenő csillével ("kutyával"), a fa biztosítású talppásztafejtés szénszállító fémcsúszdával, a hidraulikus fém támokkal biztosított fejtés, az önjáró kerettel biztosított fejtés, mindegyikében bányászati szerszámokkal. A vészkijárat felőli ágban látható, többek között bányavasúti szerelvény: rakodóvillás anyagszállító pályakocsival, 800 literes vízszállító kocsival, 2,3 m3 űrtartalmú csillével, személyszállító kocsival ("népes") és sújtólégbiztos, diesel bányamozdonnyal.

Az uránércbányászat bányászati eszközei a kijárati vágatszakaszban sorakoznak, jellemző munkahelyi telepítés szerint rendezve. A fúrás-robbantás technológiára alapozott vágathajtás fúrókocsival, a kamrafejtés fém támos biztosítással, a műfőtés kamrafejtés, a vágathajtás kanalas rakodógéppel és kőzetcsavaros-hálós biztosítással, mindegyikében bányászati szerszámokkal. A látnivalók sorát az akkumulátoros bányamozdony és a betonszóró gép ("torkrétozó") zárja.

A "belvárosi bánya" műszaki, technikatörténeti anyaga izgalmas színfoltja a város jellegzetesen humán beállítottságú múzeumegyüttesének. A "bányatereket" végigjárva a látogató "igazi bányajárás" élményével érkezik a felszínre. Tapasztalatait értékes ismeretekkel tudja kiegészíteni, ha meglátogatja a Mecseki Bányászati Múzeum Bányászattörténeti Kiállítását (Pécs, József Attila u. 5) és az Uránérc-bányászati Kiállítását (Kővágószőlős, Rákóczi u. 54) is.