A pataki vártemplom és plébániaház történetéből egyházművészeti szempontból kiemelkednek a jezsuita rend pataki jelenlétéhez (1663-1773) kapcsolódó egyházművészeti emlékek. A jezsuita atyákat II. Rákóczi György fejedelem özvegye Báthori Zsófia telepítette a városba. A rend 1773-as feloszlatását követően templomi felszerelésük, könyvtáruk és levéltáruk egy része az egyházközség tulajdona lett. Ikonográfiai különlegesség II. Rákóczi Ferencnek, mint erdélyi fejedelemnek, valamint Báthori László pálos szerzetesnek, az első bibliafordítónak a plébánia épületében őrzött portréja. A jezsuita könyvtárból közel ötven kötet, köztük ősnyomtatványok, 17-18. századi teológiai munkák maradtak meg máig a Gyűjtemény könyvtárában.

A fogolykiváltó trinitárius szerzeteseket II. Rákóczi Ferenc hívta Patakra. Ők lettek volna gyóntatói, körükben szeretett volna elmélkedni és örök nyugalomra térni. A rend 1786-os feloszlatása után templomuk mellékoltárai a plébániatemplomba, főoltára pedig a hercegkúti templomba került. A hajdani oltár tabernákulumának szép feszülete töredékesen került elő a templom padlásáról egy úrihímzéses kehelytakaróval együtt.

Patak későbbi kegyurai, a Trautsohn, Bretzenheim és Windischgrätz család tagjai szintén az átlagosnál színvonalasabb felszereléssel látták el templomukat és nagyműveltségű papokat neveztek ki plébánosnak, akik hagyatékával tovább bővült a plébánia könyvtára. A Windischgrätzek könyvtárának egy része kalandos vándorlás után szintén a gyűjteményt gyarapította.