Az 1960-as évek elejére a hazai gyermek- és ifjúsági (úttörő) táboroztatás, üdültetés nehéz helyzetbe került. A növekvő táborozási kedv ellenére alig létesültek új, állandó táborhelyek, míg az ideiglenes nyári táborok gyakran hiányos felszereltséggel, egészségügyi szempontból kifogásolható módon működtek. A gondok megoldására az úttörőszövetség vezetése új úttörőtáborok létesítését tűzte ki célul. Hosszas keresgélés után rátaláltak az 1940-es években cserkész, az 1950-es években pedig ifjúsági táboroknak is helyt adó, gyéren lakott Ság-pusztára.

1962-től, a kezdeti úttörőpark létesítésének terve az idők folyamán úttörőváros-koncepcióvá növekedett. 1968 őszétől került sor a Zánka és Balatonakali községek közötti Ság-puszta tereprendezésére és az infrastruktúra kiépítésére. 1969. augusztus 15-én helyezték el a jövendő "város" 90 kg-os suttői márványtömb alapkövét. Az építési munkák irányításával Mayer Antal mérnököt bízták meg, míg a generáltervezést az Általános Épülettervező Vállalat, a kivitelezési munkákat a Zalai Építőipari Vállalat végezte 17 vállalat és szövetkezet bevonásával. 1969-től önkéntes ifjúsági építőtáborok fiataljai is részt vettek a munkában.

Az úttörőváros hivatalos átadásra 1971. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon került sor. Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. Az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt-, Zánka pedig a gyermek-tisztségviselők képzésének központi módszertani bázisává vált. Az 1980-as évek második felére a szaktáboroztatás, azon belül a képzőművészet, a sport és a környezetvédelem valamint a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetése vált jelentőssé. A nyári üdülő és szaktáborok mellett Zánka országos és nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek valamint nemzetközi táboroknak adott otthont.

Az 1989/90-es évek fordulóján, a társadalmi és politikai rendszerváltás idején, az állami tulajdonú, "nemzeti gyermekintézmény" válságos időket élt át. Ezt a kritikus periódust gyakori névváltoztatások jellemezték, míg végül a Balaton északi partján fekvő egykori úttörőváros állami tulajdonban maradt és 1996. szeptember 1-től Zárkai Gyermek és Ifjúsági Centrum, Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaságként szolgálja a magyar gyermek- és ifjúsági turizmus, oktatás és sport ügyét.