A gyógyítás évszázadainak emlékeivel ismerkedhet meg a látogató e kiállítás megtekintése révén. A magyar honfoglalókhoz köthető az itt bemutatott 10. századi trepanáló kés, amelyet egy rétközberencsi sírban tártak fel. A sebészi koponyalékelések elsősorban a harcok alatt elszenvedett sérülések tisztítására irányultak. A túlélési arány meglepően magas (50%) volt, hiszen az egyén más különösebb betegségben nem szenvedett.

A szervezett egészségügy első szabolcsi orvosa Michael Heinnold volt, akit 1741-től alkalmaztak. A 18. század végétől működött megyékben Jósa István, aki a Tiszántúl mai értelemben vett első tiszti főorvosa volt. Neves utódok követték őt: Mádi Szabó Dávid, Jósa András (a régészeti elhivatottságáról is ismert múzeumalapító), valamint egy másik orvos dinasztia két kiemelkedő képviselője, Korányi Sedebald seborvos és fia, a nagykállói illetőségű Korányi Frigyes, a tuberkulózis elleni küzdelem elindítója.

A gyógyszerészettörténet terén kiemelhető, hogy hazánk harmadik, és a megye első patikáját az "Arany Sas"-t 1648-ban nyitották meg Nyíregyházán. A nyíri Mezőség területén a büdszentmihályi és a tiszalöki patikák Lukács Ferenc és Hörömpő Imre révén alapítottak tradíciót.

A gyógyszerészettörténet büdszentmihályi vonatkozása az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítójának, Kabay Jánosnak a és feleségének Kelp Ilonának a nevéhez fűződik. Az 1927-ben létrehozott üzem sikerét a zöld mákgubóból kinyerhető morfin előállításának eljárása tette lehetővé. A kiállításban megtekinthető a gyár alapító irata mellett a szabadalom levél is. Könnyen összevethetők a tulajdonos saját kezű, néhány oldalas évi feljegyzései a későbbi évek adminisztrációs gyakorlatával.