Az első szoba a Széchenyi család történetét mutatja be. A vagyonszerző, és ezzel a család felemelkedését biztosító Széchenyi György esztergomi érsek egészalakos képe mellett látható még itt a nemzetség leszármazási táblája, birtokainak elhelyezkedését ábrázoló térkép, valamint a XVII. századi fából faragott grófi címer.

A barokk szobabelső, és a falon Széchenyi Fanni rajzai, a Széchenyi István könyvtárából származó szakkönyvek a korabeli életmódra, Széchenyi gazdasági eszmerendszerének kialakulására, a Sopron megyei falvak XIX. századi pecsétnyomói a család gazdagságára engednek következtetni.

Az egyik szobában Széchenyi István ifjúkori életéről nyerhetünk képet. A bécsi szülőház, a Széchenyit keleti utazásán illetve a lipcsei csata idején ábrázoló képek mellett a tárlókban a Magyar Tudományos Akadémia megalapításával kapcsolatos dokumentumok mutatják be Széchenyi eszmerendszerének kialakulását.

A kastély egykori fogadóterme, a sala terrena eredeti berendezéséből a kőmozaik padló és a márványkandalló maradtak ránk. A bútorzat és a növények próbálják megidézni azt a kort, amikor neves vendégek keresték fel a családot.

A következő, empire stílusú szobabelsőből, amely egy közeli főúri kastélyból származik, következtethetünk arra, hogy Széchenyi milyen körülmények között dolgozhatott: milyen körülmények között születhettek azok a művek, amelyeknek első kiadású példányait a tárlókban láthatjuk. Közülük is kiemelkedik a "Hitel", a "Világ" és a "Stádium", amelyek Széchenyi eszmerendszerének az összefoglalását adják.

1848-ban Széchenyi közlekedési és közmunkaügyi miniszterként részt vett a Batthyány-kormány munkájában. Miniszteri dolgozószobájának berendezése látható a teremben, minisztériumának dokumentumai pedig a tárlóban. Ugyanitt olvashatjuk a Jelenkornak azt a számát, amelyben Almási Balogh Pál, Széchenyi orvosa leírja az elborult elméjű gróf Döblingbe szállítását.

A döblingi évek alatt Széchenyi állapota annyira javult, hogy gazdasági ügyei mellett, politikai tevékenységet is folytatott. Itt írja a híres "Blick"-et, amelyet 1859-ben névtelenül jelentetett meg Londonban. Személyes sorsában tragikus fordulatot hozott e könyv megjelenése. A könyv miatti zaklatások kergették az öngyilkosságba. Temetésének és a halála utáni gyásznak az emlékei a tárlókban láthatók.