A Múzeum két helyisége közül az elsőben, kronologikus sorrendben kísérhetik végig az érdeklődők egyetem történetét, bevezetés képpen egy rövid történeti leírás és az alapító levél másolatának segítségével. Megismerhetik időrendi sorrendben (az alapítóktól kezdve) az egyetem vezetőit, kiemelkedő, példaértékű professzorait, a nagy tanári kart, akik jelentősen hozzájárultak az intézmény hírnevének öregbítéséhez.

Két Európa térkép is látható a kiállított anyagban, az egyik arról tájékoztatja a látogatót, hogy az alapítás évében Európában hol, milyen feltételekkel, mennyi ideig működött felsőfokú mezőgazdasági tanintézet - mindebből tehát kiderül, hogy nincs még egy olyan intézmény, ami a mai napig is működne, amásik pedig a magyaróvári tanintézetbe beiratkozott külföldi hallgatók 1818 és 1917 közötti számszerű és ország szerinti megoszlását mutatja be. Ugyanakkor tájékozódó jelleggel információt kaphatunk a háborús időkről, a 1848-49-es szabadságharcban, az I. világháborúban, a II. világháborúban részt vett hallgatókról, tanárokról, mártírjainkról, a második világháború utáni bezárás körülményeiről, az újrakezdés nehézségeiről, az 1956-os tragikus eseményről, az áldozatokról és megtorlásokról.

A másik helyiségben egy gyönyörű, több mint száz éves zászló fogadja a látogatókat. A magyarok bejövetelének ezer éves évfordulójára kapta az Akadémia ifjúsága, 1895-ben; a zászlóavatás 1896-ban a millenniumi emlékünnepély keretében történt.

A zászló maga - mely egy Bécs melletti apácarend tagjainak munkáját dicséri - tengerzöld színű nehéz selyemből készült, melynek közepén Ceres, a mezőgazdaság istenasszonya foglal helyet, jobbjánban sarlót és mezei virágokból font koszorút, balkezében pedig aranykalászokkal ékeskedő búzakévét tart. Ceres alakját alulról 24 karátos aranylemezkékkel kivert búzakalászból font koszorú, felülről pedig az ifiúság jelszava övezi: "a gazda verejtéke gyarapítja a vagyont!".

Az akadémia ifjúsági zászlajának megtekintése után a hallgatók társadalmi és kulturális életéből kaphat ízelítőt az múzeumi látogató a kiállítás segítségével; fotókat tekinthet meg az akadémia zenekarának hangversenyéről, a gazdászélet mulatozásairól, az Atlétikai Klub működéséről, eredményeiről: megismekedhet pl. Bauer Rudolf hallgató nevével is, aki az 1900-as Párizsi olimpián diszkoszvetésben aranyérmet szerzett az általa kitalált forgásos technikával.