1848-ban forradalmi hullám söpört végig Európán. Január 12-én Szicíliában a palermói felkeléssel kezdődtek az abszolutizmus-ellenes megmozdulások; a legnagyobb hatású azonban a február 22-24-i párizsi forradalom volt, ezt követően nyugatról kelet felé terjedve a kontinens-szerte tömeges tüntetések, utcai harcok zajlottak, barikádokat emeltek. A Habsburg Birodalom területén több osztrák városban, Lombardiában, Galíciában is terjedt a forrongás.

Az 1847 novembere óta Pozsonyban ülésező magyar rendi országgyűlés vezéralakjai, Kossuth és Batthyány már február végén a teljes Habsburg Birodalom alkotmányos átszervezését szorgalmazták. A párizsi események hírére felerősödtek a reformtörekvések, és a forradalmi láz a császárvárost is elérte március 13-án, s egy időre megakasztotta a birodalom döntési centrumának ténykedését.

Bécs forradalma jelentős ösztönzést adott a pozsonyi országgyűlés radikalizálódásának és a március 15-i pesti forradalom kitörésének, mint ahogy a pozsonyi országgyűlés felirati javaslata az alkotmányozásról is gerjesztette a bécsi és pesti forradalmi hangulatot.