2025. május 3. szombat
Tímea, Irma
2017.02.02.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Nagykállói Kállay Miklós 1887-ben született Nyíregyházán, ősnemes család sarjaként. Édesapja Kállay András Szabolcs vármegye főispánja, édesanyja eördögfalvi Csuha Vilma ötödik gyermekeként. Iskoláit Nyíregyházán, Budapesten, Genfben, Drezdában és Párizsban végezte, jogi diplomát szerzett. Édesapjához hasonlóan művelt, érdeklődő, tájékozott, több nyelven beszélő fiatalemberként indult pályáján.
1914-ben házasodott össze Kállay Helénnel, Kállay Rudolf a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főorvosának lányával. Miklós és Helén Nyíregyházán, a Kállay Rudolf által építtetett ma Kállay-házként ismert, Bessenyei téri házba költöztek. Házasságukból három fiú született, András, Miklós és Kristóf. Politikai karrierjét Szabolcs vármegyében kezdte, 1922-1929. között Szabolcs és Ung vármegyék főispánja volt, majd Bethlen István miniszterelnök kormányában kereskedelemügyi államtitkári tisztséget töltött be.
Gömbös Gyula kormányában földművelésügyi miniszter volt 1932-1935. között, eredményes munkája miatt nevéhez fűződik a gazdaadósságok rendezése, a cselédtörvény, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. Gömbös Gyula miniszterelnök szélsőjobb felé tolódó politikájával szemben azonban egyre több ellenérzése volt, ezért lemondott miniszteri tárcájáról.
Az 1937-ben megalakuló Országos Öntözésügyi Hivatal első elnöke lett, 1942-ig. Ekkor kérte fel a miniszterelnöki posztra Horthy Miklós kormányzó Kállay Miklóst, aki 1942. március 10-én lépett hivatalba. Kállay elítélte a diktatórikus rendszereket és minden szélsőséget. Régimódi, konzervatív, angolbarát politikus volt, titkos tárgyalásokat kezdeményezett az angolszász szövetségesekkel a II. Világháború alatt a háborúból való kiugrásról és békekötésről, azonban az egyre nagyobb német befolyás és Hitler a magyar kormány felé irányuló egyre sürgetőbb követelései miatt rettenetesen nehéz helyzetben volt.
Magyarország és a magyar nép védelme volt számára az első. 1944. március 19-én azonban megtörtént, amitől mindannyian tartottak, a német hadsereg megszállta Magyarországot, Kállay Miklós Dachau és Mauthausen koncentrációs táboraiba került, majd szabadulása után előbb Olaszországba utazott, majd az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedett le. Csak szabadulása után tudta meg, hogy felesége 1945 februárjában meghalt, egy repesz találta el Budapest bombázásakor.
Kállay Miklós soha többé nem tért haza Magyarországra, emigrációban töltötte ezután életét, de rendkívül aktívan, soha nem fáradva bízott abban és tett azért, hogy egyszer Magyarországra majd szebb napok virradnak. Sajnos ez nagyon hosszú ideig nem következett be. Kállay Miklós 1967. január 14-én életének 80. évében hunyt el New Yorkban. 1993. április 17-én hozták haza földi maradványait, mely immáron a kállósemjéni családi kriptában nyugszik.
1914-ben házasodott össze Kállay Helénnel, Kállay Rudolf a nyíregyházi Erzsébet Közkórház első igazgató főorvosának lányával. Miklós és Helén Nyíregyházán, a Kállay Rudolf által építtetett ma Kállay-házként ismert, Bessenyei téri házba költöztek. Házasságukból három fiú született, András, Miklós és Kristóf. Politikai karrierjét Szabolcs vármegyében kezdte, 1922-1929. között Szabolcs és Ung vármegyék főispánja volt, majd Bethlen István miniszterelnök kormányában kereskedelemügyi államtitkári tisztséget töltött be.
Gömbös Gyula kormányában földművelésügyi miniszter volt 1932-1935. között, eredményes munkája miatt nevéhez fűződik a gazdaadósságok rendezése, a cselédtörvény, az Alföld fásítása, valamint a Tisza felső folyásának hajózhatóvá tétele. Gömbös Gyula miniszterelnök szélsőjobb felé tolódó politikájával szemben azonban egyre több ellenérzése volt, ezért lemondott miniszteri tárcájáról.
Az 1937-ben megalakuló Országos Öntözésügyi Hivatal első elnöke lett, 1942-ig. Ekkor kérte fel a miniszterelnöki posztra Horthy Miklós kormányzó Kállay Miklóst, aki 1942. március 10-én lépett hivatalba. Kállay elítélte a diktatórikus rendszereket és minden szélsőséget. Régimódi, konzervatív, angolbarát politikus volt, titkos tárgyalásokat kezdeményezett az angolszász szövetségesekkel a II. Világháború alatt a háborúból való kiugrásról és békekötésről, azonban az egyre nagyobb német befolyás és Hitler a magyar kormány felé irányuló egyre sürgetőbb követelései miatt rettenetesen nehéz helyzetben volt.
Magyarország és a magyar nép védelme volt számára az első. 1944. március 19-én azonban megtörtént, amitől mindannyian tartottak, a német hadsereg megszállta Magyarországot, Kállay Miklós Dachau és Mauthausen koncentrációs táboraiba került, majd szabadulása után előbb Olaszországba utazott, majd az Egyesült Államokban, New Yorkban telepedett le. Csak szabadulása után tudta meg, hogy felesége 1945 februárjában meghalt, egy repesz találta el Budapest bombázásakor.
Kállay Miklós soha többé nem tért haza Magyarországra, emigrációban töltötte ezután életét, de rendkívül aktívan, soha nem fáradva bízott abban és tett azért, hogy egyszer Magyarországra majd szebb napok virradnak. Sajnos ez nagyon hosszú ideig nem következett be. Kállay Miklós 1967. január 14-én életének 80. évében hunyt el New Yorkban. 1993. április 17-én hozták haza földi maradványait, mely immáron a kállósemjéni családi kriptában nyugszik.
|
|
