1919-ben a ma Ózdhoz tartozó Susát csehszlovák közigazgatás alá vonták. Léhy Gábor, a susai bíró ebbe nem nyugodott bele: állhatatosságának köszönhetően Susa végül magyar falu maradt. Az 1920-as évek közepén a borsodi főispán emlékbotot adott a bírónak; ez a bíróbot most letétként a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárához került, és május 30-ig meg is tekinthető az elmúlt évtized legbecsesebb új szerzeményeit bemutató "Örök megújulás" című időszaki kiállításban.

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tára 2010 februárjában jutott hozzá a jelentős történeti értékhez, melyet a susai bíró unokájától, Léhy Gábortól letétként kapott az intézmény.

Susa Magyarországhoz akart tartozni

Érdekes módon a faluban és Ózdon is úgy tartják, hogy Susa népszavazással került vissza Magyarországhoz éppen úgy, mint Sopron. A párizsi békekonferencia azonban a magyaroknak nem engedélyezte a népszavazásokat, viszont a nyugat-magyarországi felkelés sikereit látva Sopronban és környékén kénytelen volt engedni.

Balahó Zoltán, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Tárának főmuzeológusa a műtárgy történetével kapcsolatban elmondta, hogy Susán nagy valószínűséggel arról lehetett szó, hogy amikor az 1921 nyarán felállt, nemzetközi összetételű határmegállapító bizottság a terepbejárás során szembesült a bíró és a falu tiltakozásával, végül lehetővé tette a lokális határkiigazítás lehetőségét, és 1922. október 20-án Susa község Magyarországhoz való tartozása mellett döntött. A bizottság mindezt azért tehette meg, mert a falu olyan területen feküdt, melyet a trianoni békeszerződés nem említett név szerint, csak a kijelölendő határszakasznak a főbb hegy-vízrajzi paramétereit adta meg. Hasonló esetre csak elvétve került sor, például a magyar-csehszlovák határszakaszon Salgótarján térségében, Somoskő és Somoskőújfalu esetében.

Fényképek a susai bíróról és fiáról

Léhy Gábor - érdemei elismeréséül - 1929-ben elnyerte a Magyar Érdemkereszt V. osztályát, és feltehetően ekkor kapta a Magyar Nemzeti Múzeumhoz nemrég letétként került ezüst végű emlékbotot is. A pácolt fabot vége gránátalma-szerű ezüst gömbben végződik, alatta vésett felirat olvasható: "Susa község bírájának. A magyar határért! Runyai Sóldos Béla főispán".

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára két, a susai bot történetéhez kapcsolódó fényképpel is gazdagodott. A bíró Debrecenben élő dédunokájától, Nagy Zoltántól ajándékba kapott képek egyikén Léhy Gábor bíró látható saját háza kertjében ülve, kezében az emlékbottal. Fent, a dombháton látható fasornál húzódik a Susa javára módosított magyar-(cseh)szlovák határ. A fénykép 1929-ben készült, mert a bíró mellén már látható a magyar érdemkereszt. A másik fényképen Léhy Zoltán, a bíró fia látható lóháton, ünnepi öltözetben; a fénykép valószínűleg Ózdon készült a Susa "visszatérési" ünnepségekor.

Kiállítják a bíróbotot

A susai bíróbot megtekinthető május 30-ig a Magyar Nemzeti Múzeum elmúlt évtizedének legbecsesebb és legértékesebb új szerzeményeit bemutató "Örök megújulás" című időszaki kiállításon, a Nemzeti Múzeum első emeletén.