A Kr. e. 4-3. évezredben végbement változásokról, migrációkról és az indoeurópai nyelvek eredetéről tartanak előadásokat az MTA BTK Régészeti Intézete által szerdán rendezendő konferencián, az eseményre a Jamnaja, azaz a gödörsíros kurgánok népe kultúráját vizsgáló nemzetközi projekt keretében kerül sor.

Mint Kulcsár Gabriella, az MTA BTK Régészeti Intézete tudományos főmunkatársa, a Yamnaya Impact Project egyik magyarországi koordinátora az MTI-nek elmondta, a gödörsíros kurgánok népének nagy létszámú csoportjai a Kr.e. 3000-2700 közötti időszakban áramlottak be az orosz sztyeppek felől, jelentős változásokat hozva Eurázsia életébe.

"A régészeti adatok mellett az elmúlt időszakban elvégzett archeogenetikai kutatások is valószínűsítik, hogy ez a jelentős és meghatározó beáramlás alapvető hatással volt a mai Európa genetikai képére. Nyelvészetileg ezekkel a mozgásokkal hozható összefüggésbe az indoeurópai nyelvek megjelenése és elterjedése. Régészetileg is számos nyoma van ezeknek a változásoknak a Baltikumtól a Balkán térségéig, beleértve a Kárpát-medence és a mai Magyarország területét is" - magyarázta Kulcsár Gabriella.

Ismertetése szerint a kutatási program 2013-ban indult a Visegrádi Alap támogatásával. A projektben a pozsonyi Comenius Egyetem, az olomouci Régészeti Múzeum, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajztudományi Intézete, a Bristoli Egyetem, a Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézete (Römisch-Germanische Kommission), valamint az MTA BTK Régészeti Intézete és a debreceni Déri Múzem kutatói vesznek részt.

A kétéves program keretében geofizikai felmérésekkel a Kr. e. 4-3. évezred jellegzetes temetkezéseit, az úgynevezett kurgánokat vizsgálták, különös tekintettel a ma már alig látható, elpusztult halomsírokra, majd a felmérések után régészeti ásatáson azonosították a temetkezéseket.

A kutatások eredményeként több publikáció van előkészületben és tervezik a projekt folytatását, amelyre pályázatot nyújtottak be az Európai Kutatási Tanácshoz (ERC).

A budapesti műhelykonferencián meghívott szakértői Piotr Włodarczak, a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti és Néprajztudományi Intézetének kutatója és Volker Heyd, a Bristoli Egyetem docense, akik előadásaikban bemutatják , hogy miként tükröződnek a régészeti anyagokban az őskori Európa történetét meghatározó keleti és nyugati vándorlások.

"A Jamnaja-kultúra népéhez köthető az őskori innovációk, például a fémművesség új elemeinek megjelenése. A régészeti leletek alapján kirajzolódnak a korabeli kommunikációs hálózatok - ugyanazokat a tárgyakat használták az őskori közösségek, bizonyítva a helybéli és a beáramló csoportok közötti kapcsolatokat" - összegezte Kulcsár Gabriella.

(MTI)