A szakemberek egy i. e. 6. századból származó faszerkezetet tártak fel a Lumbini nevű buddhista zarándokhely Májá déví templomában. Az Antiquity című folyóirat decemberi számában közölt felfedezés a szakemberek szerint segíthet pontot tenni a Buddha pontos születési időpontjára vonatkozó vita végére.

Évente több ezer buddhista zarándokol el Lumbinibe, amelyet régóta a buddhizmus alapítója Gautama Sziddhártha születési helyének tartanak. Az életéről és tanításairól szóló megannyi szöveg ellenére még ma sem tudni pontosan, hogy mikor élt a buddhizmus meghatározó alakja. A születési idejére vonatkozó becslések egészen az i. e. 623-ig nyúlnak vissza, de sok tudós úgy véli, hogy az i. e. 390-340 közti periódus sokkal valószerűbb időkeret.

A Lumbiniben eddig feltárt legkorábbi buddhista épületek az i. e. 3. századig, Asóka császár uralkodásának idejéig nyúlnak vissza. A régészek a templom szívében kezdték meg az ásatási munkálatokat - meditáló szerzetesek, szerzetesnők és zarándokok mellett. Egy faszerkezetre bukkantak, amelynek közepén fedetlen, üreges rész tátong. A szerkezet fölé épített későbbi téglatemplomok is ezen központi hely köré szerveződtek - adta hírül a BBC News.

A szakemberek faszén- és homokmintákon végzett radiokarbonos, illetve az optikailag stimulált lumineszcencia technikáján alapuló kormeghatározással azonosították az építmény korát. A Durhami Egyetem régészeként dolgozó Robin Coningham, a nemzetközi kutatócsoport társvezetője szerint most először van a birtokukban olyan Lumbiniből származó régészeti adat, amely egy i. e. 6. századi épületre utal. Mint hozzátette: Ez a legkorábbi buddhista szentély lelet az egész világon.

Az ásatás során ősi fagyökerek maradványaira is bukkantak a faszerkezet középső részén, ami azt sugallja, hogy ez egy faszentély lehetett. A hagyomány szerint Májá déví királynő a lumbini kert egyik fájának ágába kapaszkodva hozta világra Buddhát. A felfedezés nagyban segítheti a világörökségi helyszínek közé tartozó zarándokhely megőrzésére irányuló erőfeszítéseket.

(MTI)