A zürichi Kunsthaus, azaz a Modern Művészetek Múzeuma lehet Svájc legnagyobb múzeuma - adta hírül a The Art Daily, miután a város választópolgárai a héten közel 54%-os arányban megszavazták az intézmény bővítésének tervét. A nagyszabású beruházásra leadott igenek jól jelzik a város lakóinak kultúra és művészet iránti elkötelezettségét. A kibővített épület nagy és változatos kiállítótérrel, művészeti parkkal és médialaborral csábítja majd a látogatókat, és a legnagyobb európai múzeumok színvonalához méltó, komplex múzeumi élményt ígér.

Angol építész tervei szerint épül az új komplexum.

A Zürich szívében álló Kunsthaus 1904 és 1910 között épült, a svájci építész, Karl Moser tervei alapján. A Heimplatz déli részén elterülő múzeum modernizálását, bővítését már régóta támogatta a város. A 2008-ban kiírt pályázaton David Chipperfield, brit építész terve nyert, a szakember azonban - a bizottság kérésére - elképzelését azóta több ponton is átdolgozta.

Az építész az új épületet két fő- és két mellékbejárattal látta el, hogy a Heimplatzon álló múzeum minden irányból megközelíthető legyen, emellett csökkentette a múzeumkomplexum összméretét is, hogy az épület jobban belesimuljon a környezetbe. A kül- és beltér arányán is változtatott, méghozzá a szobrok kiállítására is alkalmas művészeti park javára, melynek köszönhetően az új múzeumot hívogató, kellemes zöld környezet veszi majd körül.

A pályázatot elnyert Chipperfield egyébként nem először tervez modern múzeumot, ő jegyzi többek közt a berlini James Simon Galéria, a davenporti Figge Művészeti Múzeum és a norvég Aust-Agder Történeti és Kulturális Központ új épületét is.

A klasszikus és a modern gyűjtemény is új otthonra lel.

Az aszketikusan elegáns jelzővel illetett új múzeumépület elsősorban 1960 utáni, modern és kortárs képzőművészeti tárlatok számára nyújt majd optimális bemutatóteret. A termek kialakítása a legkülönfélébb műtárgyak és műfajok - festmények, rajzok, nyomatok, fotók, szobrok, installációk és multimédiás vizuális alkotások - kiállítására is alkalmas lesz.

Emellett azonban az építész a klasszikus galériák kedvelőire is gondolt, amikor külön szekciót tervezett a múzeum Bührle-gyűjteményének, mely az egyik legismertebb és legjelentősebb svájci képzőművészeti gyűjtemény. A Bührle család magángyűjteményén alapuló képtárban olyan impresszionista és posztimpresszionista mesterek művei találhatók, mint Paul Cézanne,Edgar Degas, Édouard Manet, Claude Monet, Pierre-Auguste Renoir, Henri de Toulouse-Lautrec vagy Vincent van Gogh.

A bővítésnek köszönhetően a múzeum nemzeti gyűjteménye, azaz a svájci művészek munkái - többek közt a 18. századi tájfestők, Ferdinand Hodler, Salomon Gessner, Johann Heinrich Fuseli, Arnold Böcklin és a 20. századi képzőművész, Alberto Giacometti 150 szoborból és 20 festményéből álló hagyatéka - is új otthonra lelhet.

Állami és magántőkéből finanszírozzák a nagyszabású beruházást.

A zürichi Kunsthaus bővítése és modernizálása 2017-ben veszi kezdetét, az építkezést állami és magántőkéből finanszírozzák. A város és a Zürichi Művészeti Társaság egyaránt 88-88 millió svájci frankot - átszámítva több mint 20 milliárd forintot - különített el az ország történetének legnagyobb múzeumi beruházására, melyből 30 millió frank a kantonok lottóbevételéből származik.

A szükséges pénz fennmaradó részét a tartalékok képezik. A múzeumbővítés összköltségét 206 millió svájci frankra becsülik. A megszépült, kibővített múzeumhoz nagy reményeket fűz a város kulturális vezetése, a beruházástól élénkebb múzeumi életet, megnövekedett turisztikai érdeklődést és 400 ezer körüli látogatószámot várnak.