A firenzei Uffizi Képtár és a római Borgese Galéria mintájára a jövőben alapítványi irányítás alatt működne Milánó legrégebbi művészeti múzeuma, a Brera-képtár - adta hírül a The Art Newspaper. A kulturális vezetés átszervezési terve azonban, mely az elgondolás szerint a múzeum javát és az államtól való függetlenedést szolgálná, komoly ellenzőkre talált a politikusok, művészettörténészek és muzeológusok körében. A tiltakozók a napokban nyílt levélben fordultak Mario Monti államfőhöz és Giorgio Napolitano köztársasági elnökhöz, hogy kifejezzék nemtetszésüket a Brera bújtatott privatizációja ellen.

A muzeológus szakma petícióval tiltakozik a minisztérium elképzelései ellen.

A petíciót nemzetközi szakemberek sora támogatja. A tiltakozó levelet olyan neves muzeológusok írták alá, mint a washingtoni Nemzeti Galéria antik gyűjteményének igazgatója, Jonathan Bober, a Louvre vezető restaurátora, Catherine Loisel vagy a londoni Warburg Intézet tiszteletbeli akadémikusa, Intézet Jennifer Montagu. Az ellenzők a hazai szakmai berkekben is támogatókra találtak, a petícióhoz a legnagyobb olasz gyűjtemények - többek közt a római Régészeti Múzeum, a ferrarai Nemzeti Képtár, a római Borgese Galéria vagy a velencei Akadémiai Képtár - képviselői is csatlakoztak.

A kormány ennek ellenére kitart az ötlete mellett, melynek értelmében a Brera-képtár kikerülne az állami fenntartású intézmények köréből, és Fondazione La Grande Brera néven működő, non-profit alapítvány irányítása alatt működne tovább.

A képtár alapítványi fenntartású lenne, akárcsak az Uffizi.

Lorenzo Ornaghi, olasz kulturális miniszter szerint a változás csak használhat a múzeumnak, a Brera ugyanis - ahogy ő fogalmazott - 40 éve semmit nem fejlődött. Úgy véli, a kétszáz éves képtárnak javára válna, ha az államtól függetlenül, alapítványi finanszírozással működne tovább. Hangsúlyozta továbbá, hogy az alapítvány csak a pénzügyeket felügyelné, a képtár szakmai és kiállítási programjáról továbbra is az intézmény vezetése és kurátorai döntenének.

Példának a torinói Egyiptomi Múzeumot hozta fel, mely 2005-ben függetlenedett az államtól. Az alapítványi fenntartás alatt működő intézmény azóta sokat fejlődött, félmillió vendéget fogad évente, mellyel Olaszország 7. leglátogatottabb múzeumává nőtte ki magát.

Az ellentábor szerint azonban a felvázolt terv valójában privatizáció, mi több, az olasz kulturális örökség kiárusítása. A muzeológusok a szakmai vezetés érintetlenségében se hisznek, épp ellenkezőleg, attól tartanak, hogy az ún. függetlenedés vitatható személyi változásokat hoz majd, ahogy az az Uffizi Képtár vagy a római Borgese Galéria esetében is történt. Azt azonban a muzeológusok is elismerik, hogy a Brera súlyos pénzügyi gondokkal küszködik, melyekre minél előbb megoldást kell találni.

A Brera-képtár Milánó legrégebbi, állami fenntartású nemzeti gyűjteménye.

A Brera-képtár Milánó legrégebbi múzeuma és az egyik legjelentősebb olasz gyűjtemény. A remekműveknek otthont adó épületet még Francesco Maria Richini kezdte el építtetni 1651-ben, de a palotát csak 1776-ban Mária Terézia tette a Szépművészeti Akadémia és képtára székhelyévé. A múzeumot 1809-ben nyitották meg a nagyközönség előtt.

A képtár kiemelkedően értékes, a 14-20. század képzőművészetét felölelő gyűjteménnyel büszkélkedhet, itt található többek közt Raffaello reneszánsz remekműve, a Mária eljegyzése, Bellini Piétája, Carlo Civelli Gyertyás Madonnája, Andrea Mantegna A halott Krisztus siratása című alkotása is, de a gyűjtemény számos Caravaggio, Tiziano, Rubens, Rembrandt és Brueghel-festményt is őriz.